37901. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági záróberendezés fölvonók beszálló nyílásai számára

- 2 — fölső részének mellső szélén egy sorozat (D) tartókötél fölső végei alkalmas módon vannak megerősítve. Mindegyik ily kötél az (A) fölvonókas fölső szélétől az akna fölső végénél ágyazott laza (E) csigákon és az akna hátsó részén ágyazott (F) csigákon át van vezetve, innen pedig a kötelek az akna mentén lefelé, az akna alsó végénél hátul ágyazott (G) csigákon, továbbá az aknafenék mellső részén ágyazott (H) csigákon keresztül az akna mellső falán fölfelé vannak vezetve és a kas mellső falának alsó részéhez vannak megerősítve. Az alsó (G) és (H) csigák is egymástól függetlenül vannak lazán tengelyeiken ágyazva, mely tengelyek függélyes irányban beállíthatók lehetnek úgy, hogy ezen tengelyeknek súlyokkal, rugókkal vagy hasonlókkal való leszorítása által a köteleket a megkívánt módon kifeszíthetjük. Az akna fölső részén is alkalmazhatunk ily feszítőszerkezeteket. A kötelek számát és elhelyezését úgy választjuk meg, hogy a kastól fölfelé és lefelé kiinduló kötelek mindegyik beszálló nyílás előtt rácsot képeznek, ha az (A) kas a beszálló nyílást elhagyta. Ahelyett, hogy mindegyik (D) kötél fölső és alsó végét közvetlenül az (A) szekrénynyel kötnők össze, ezen kötelek egyik, vagy mindkét végét egy-egy vékonyabb (J) kötéllel kapcsolhatjuk össze (2—6. ábra). Mindegyik ily (J) kötél egy (K) csigán van átfektetve, mely egy (M) kar mellső végére az (L) csapon forgathatóan van ágyazva, míg a kar másik vége az (A) kas (N) haránttartójához van erősítve. Mindegyik (J) kötél belső vége egy (P) rúd mellső végéhez van erősítve (2. és 3. ábra), "mely a (Q) haránttartón keresztülhalad és másik vége csavaranyával és alátétlemezzel van ellátva, melyre az (R) tekercsrúgó működik úgy, hogy ezen csavaranya és rúgó segélyével minden egyes kötél feszültségét szabályozhatjuk. Ahelyett, hogy minden egyes (J) kötelet egy (P) állítócsavarral kötnénk össze, mindegyik (J) kötél belső végét az (S) fogasrúddal (4. ábra) köthetjük össze, melynek kes| kenyebb hátsó része a (Q) haránttartón van keresztülvezetve és ugyancsak állítóanyával és (R) tekercsrúgóval van fölszerelve. A (Q) haránttartóról (T) rudak nyúlnak előre, melyeken (W) rugók által nyomott (U) kilincsek vannak alkalmazva, amelyek az (S) fogasrudakba kapaszkodnak. A fölvonóakna (B) mellső fala és a fölvonókas mellső oldala között körülbelül 5 cm.-nyi (0) hézag van alkalmazva (5. ábra), vagy pedig ha közelebb áll egymáshoz a két fal úgy, a fölvonókas falában kivágásokat alkalmazunk a (W) kötéltartók keresztülbocsátására. Az (0) térbe nyúlik mindegyik (N) kar mellső vége, melynek szélessége kisebb, mint a (D) főkötél átmérője. Másrészről az akna (B) mellső falán megerősített (W) kötéltartók nyúlnak az (0) térbe, mely kötéltartók egy-egy kötél számára szolgálnak és a beszálló nyílás alsó széléhez közel vannak elrendezve. Az 5. ábrában két ily egymás mellett fekvő kötéltartó van föltüntetve, és pedig a fölső levett kötél mellett, az alsó pedig részben kitörött (J) kötéllel és leszerelt (M) karral. Mindegyik (W) kötéltartó kengyel alakjával bír, melynek középső (X) nyílása szélesebb, mint a (D) főkötél és (Y) homloknyílása elegendő széles ahhoz, hogy, az(M) kar függélyes irányban keresztülmehessen, de oly keskeny, hogy a (D) kötél ezen nyíláson keresztül nem léphet ki az akna közepe felé. A (D) főkötelek az akna mellső részében harántrészekkel is lehetnek ellátva úgy, hogy hálóalakú rácsot képeznek, amint ez 1. ábrában (Z)-nél látható. Némely esetben a kötelek helyett vagy a kötelekkel együtt egy vagy több szalagot is alkalmazhatunk és ekkor az (E F G H) csigákat a szalag vezetésére alkalmasan képezzük ki. A fölvonó kassal együttmozgó kötelek helyett nyugvó köteleket is alkalmazhatunk, melyeknek végei nem a kas fölső és alsó széléhez, hanem az akna fölső és alsó végéhez vannak erősítve és a kason magán vannak elől és hátul, fölül és alul vezetőcsigák alkalmazva úgy, hogy a kötelek az