37899. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fűtőtest
töltényeket miképen állíthatjuk össze, fűtőkályha alakjára, a 6. ábra az 5. ábra C—D vonala szerinti metszete, a 7. ábra egy, ezen töltényekből képezett főzőberendezésnek, illetve tányérmelegítőnek a 8. ábra E—F vonala szerinti metszetét ábrázolja; a 8. ábra ezen berendezés fölülnézete; a 9. ábra egy úgynevezett belső melegítő gyanánt kiképezett fűtőtöltény nézete és a 10. ábra a 9. ábra fölülnézete. Az elektromos fűtőtöltény sokféleképen foganatosítható. Ha a töltény a két áramkapcsoló darab fölvételére csak egy, például az ellenállásanyagot befogadó tartány egyik végén alkalmazott talppal van ellátva (1. ábra), akkor ezen talp csavar- vagy szorítódarab, bajonettzár és hasonlók gyanánt lehet kiképezve, hasonlóan az Edison-, Swan-, Siemens-féle és hasonló izzólámpa-foglalatokhoz vagy biztosítékokhoz, miáltal azon előnyt kapjuk, hogy a töltényt, ép úgy, mint egy izzólámpát, bármikor egy foglalattal köthetjük össze, valamint ki- és bekapcsolhatjuk. Az izzólámpafoglalathoz hasonló talppal bíró fűtőtöltények előállítására célszerűen egy tűzálló anyagból (porcellánból, agyagból, vagy hasonlóból készült (a) tartányt használunk, melynek a (b) talppal ellentétes vége (c) zárófödéllel van ellátva és mely tartány a finom szemcsés (d) ellenállásanyag befogadására szolgál, a tartányt kívül esetleg egy fémhüvely burkolhatja. Az (a) tartányt ezen kiviteli alaknál egy, az (e f) áramkapcsoló darabok és a (c) födél között elrendezett (g) válaszfal két (h) térre vagy csatornára (2. ábra) osztja úgy, hogy az áram az egyik áramkapcsoló darabtól a tartány (c) födele felé és azután célszerűen egy áramvezető (i) áthidalás segélyével a födéltől a másik áramkapcsoló darabhoz halad. A 3. ábra oly fűtőberendezést tüntet föl, mely több fönt leírt normál-fűtőtöltényből áll, melyeket (k) alaplemez tart, az alaplemez alkalmas (1) kapcsolóval van ellátva, mely a mindenkori szükségletnek megfelelően tetszés szerinti számú fűtőtöltény bekapcsolását teszi lehetővé. Egy áramkapcsoló talp helyett kettőt vagy többet, például négyet is alkalmazhatunk. Ha két áramkapcsoló darabot alkalmazunk (4. ábra), akkor ezek mindegyike célszerűen egy rugalmas (c) födélből áll, melyen (m) peckek vannak átdugva, melyek szénelektródákon át a (d) ellenállásanyagba vannak beeresztve. Ha az ellenállásanyagot fölvevő tartány mindkét vége áramkapcsoló darabból van ellátva, akkor a fűtőtöltények igen egyszerű módon egy egészet képező fűtőtestté állíthatók össze. Emellett a töltények egymás mellett vagy egymás fölött rendezhetők el (5. és 6. ábra). Az 5. ábra nézetben, részben metszetben azt mutatja, hogy miképen rögzíthetők az egyes elektromos (a) fűtőtöltények az (o) köpenyen megerősített rugalmas (n) szorítók segélyével, melyek alkalmas módon vannak kapcsolva. A 7. és 8. ábia példaképen oly berendezést mutat, mely főzőkészülék, tányérmelegítő vagy hasonló gyanánt szolgálhat. Ezen esetben a (p) fűtőtérben több, az 1. vagy 4. ábra értelmében készített fűtőtöltény van elrendezve. A 9. ábra az elektromos fűtőtöltényt, úgynevezett belső melegítő gyanánt kiképezve tünteti föl. A tölténynek az áramkapcsoló darabokat tartó része (q) füllel, horoggal vagy hasonlóval van ellátva, mely a fűtőtöltény fölfüggesztését és fürdőberendezéseknél vagy hasonlóknál avízbestb. való bemerítését teszi lehetővé. Magától értetődik, hogy egy sorban egymás mellett több ily fűtőtöltényt akaszthatunk föl, melyek közül a szükséghez képest egyet vagy többet be- vagy kikapcsolunk. A fűtőtöltények födelét célszerűségi szempontból egy könnyen oldható elzárással, például a 9. és 10. ábrában föltüntetett elzárással látjuk el, hogy a töltény belsejéhez mindenkor könnyen hozzáférhessünk, azaz hogy az ellenállásanyagot könnyen megújíthassuk. Az említett ábrákban a mindkét oldalon elrendezett elzárás (r)-el van jelölve.