37890. lajstromszámú szabadalom • Hőerőgép
_ 4 J-nyitjuk, úgy hogy a gőz az égéstermékkel együtt a raunkahengerbe áramolhat. Tegyük föl, hogy a gép 70 atm. maximális nyomásra van berendezve, vagyis ez az a legmagasabb nyomás, mely a legnagyobb olajmennyiségnek a legnagyobb légmennyiséggel való elégetéséből származik. Tegyük föl továbbá, hogy a gőz a dugattyúnak kb. Vs lökete után záratik el teljes nyomás mellett. Ennek megfelelően a gőzelzáródugattyú rúgóját 35 atm. nyomásra állítjuk be úgy, hogy ezen nyomás mellett a (41) elterítő kar a (40) kilincset a dugattyú 1/8 lökete után oldalt nyomja. Ha a gőznyomás növekedik, akkor a gőzelzáró szelep későbben záródik el, ha pedig a gőznyomás csökken, akkor a szelep záródása korábban következik be. Ha a dugattyú a fölső holt helyzetben van, akkor a (74) gőzszelep valamivel korábban nyílik meg, mint az (1) szelep s a (C) csatorna gőzzel tel)k meg (1—5. ábrák.) Ha a gőznyomás nagyobb, mint a (B) kamrában uralkodó gáznyomás, akkor az (1) szelep is megnyílik. A gőznyomás ugyanis ezen szelepet tehermentesíti és itt nyitását megkönnyíti. A gőz hőmérséke 35 atm. nyomás mellett kb. 240 fok, míg a gázok hőmérséke 1700 fok C. vagy még több. A gőz tehát a gázok magas hőmérsékét csökkenteni fogja, míg a gőz hőmérséke megfelelően emelkedik úgy, hogy térfogata növekedik s a gázokkal a légköri nyomásig kiterjeszkedhet, annélkül, hogy lecsapódnék. Ha a gáznyomás az elégetőkamrákban magasabb, mint a gőznyomás, akkor a (G) gőzfejlesztő tartányból nem lép át addig gőz, míg csak a gáz nyomása is a gőz nyomásának értékére nem csökken és megfordítva. A gép tehát vagy gázgép, vagy gőzgép vagy pedig a kettő kombinációja gyanánt működik. A gép megindítás alkalmával természetesen csak nyomással bíró égéstermékekkel működik. Mihelyt azonban elegendő, nyomással bíró gőz van jelen, a gőz önműködően a gázhoz fog keveredni. Az üzem ezen időszaka alatt a tüzelőanyag bevezetését beszüntethetjük s a gépet gőzgép gyanánt járathatjuk, míg csak a hőkészlet munkává nem alakult át. Az üzem rövid megszakításai után a gép könnyen megindul, ha kézzel való elforgatás által a bolt ponton túlvisszük s a gőzt bebocsátjuk. Ha a gép hosszabb ideig üzemen kívül volt úgy, hogy a gőznyomás alacsony fokra sülyedt, akkor a (100) szelepet megnyitjuk s a gépet gőz helyett a (H) tartány sűrített levegőjével indítjuk meg. A hűtővíznek átadott meleg fönti kihasználási módját oly gépeknél is alkalmazhatjuk, melyek csak egy külön elégetőkamrával bírnak, úgyszintén olyan gépeknél is, melynek elégető kamrái és munkahengerei közvetlenül vannak összekötve egymással. A gőzbebocsátó szelep nyitási időtartamának beállítására a leírt berendezés helyett más szabályozó berendezést is alkalmazhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hőerőgép, melynél a munkahenger és az elégetőkamrák hűtőköpenyében levő vizet a fölvett hő gőzzé alakítja át, jellemezve azáltal, hogy a gőztartány és az elégetőkamrák között összeköttetés van létesítve, oly célból, hogy ezen gőz a nyomással bíró égéstermékekhez legyen keverhető a hengerben való kiterjeszkedés előtt s ennek folytán az égéstermékek lehűtése mellett a hőerőgépben munka végzésére legyen fölhasználható. A. Az 1. igénypontban védett hőerőgépnek egy foganatosítása, melynél az elégetőkamrákat a munkahengertől szelepek választják el, jellemezve azáltal, hogy a hűtővízből fejlődött gőz vezetéke az elégetőkamrákat a munkahengerrel összekötő csatornával közlekedik oly célból, hogy a hűtővíz gőze ezen összekötő csatornába legyen vezethető. 3. Az 1. és 2. igénypontban védett hőerőgépnek egy foganatosítása, jellemezve azáltal, hogy a hűtővízből fejlődött gőznek a gép munkatereibe való bocsátására kormányzott szelep szolgál, melynek nyitási időszaka a henger minden töltésénél a gőznyomás nagysága szerint önműködően van szabályozva oly célból,
