37887. lajstromszámú szabadalom • Elektróda gyújtótelepek számára

— 3 — kell, hogy a részecskék a vezető pelyhek­hez simuljanak. Legújabb megfigyelésem eredménye ér­telmében egy gyűjtőtelep elektródájában az alábbi ideális állapotoknak kell uralkod­niok: 1. Mindegyik zacskónak a hatóanyagból maximális mennyiséget kell tartalmaznia; emellett a zacskó átmérője elegendő kicsi és a hatóanyag lyukacsossága kellő nagy legyen úgy, hogy az elektrolyt az egész könnyen áthatolhasson; az áram által le­írandó út lehető kicsi legyen. 2. Ne adjunk alkalmat arra, hogy a hatóré­szecskék vagy a vezető pelyhek viszonyla­gosan eltolódhassanak vagy hogy a ható­masszában más fizikai változások léphesse­nek föl. Más szavakkal, ha az áram által kö­vetendő vezető út egyszer előállíttatott, akkor ezen útnak változatlannak kell ma­radnia, mert ha viszonylagos mozgásra nyí­lik alkalom, akkor a vezető utak egy része megszűnik létezni és más vezető utak ál­tal nem helyettesíttetik. 3. A massza részecskéinek oly elhelyezke­déssel kell bírniok, hogy a részecskék a ve­zető fémpelyhekkel jó érintkezésbe legye­nek hozhatók és a kombinált kontaktusfö­lületnek kellő kiterjedéssel kell bírnia, hogy az elektrolytikus hatás az egész masz­szában végigterjedhessen és ne csak ré­szecskékre, vagy ezek azon részeire ter­jedjen ki, melyek a fémpelyhek által ké­pezett vezető utakkal nem érintkeznek, vagy oly gyöngén vannak utóbbiakhoz szo­rítva, hogy az áramnak e részekre való megfelelő behatása megakadályoztatik. 4. Gondoskodni kell arról, hogy a ható anyagból a gázok szabadon eltávozhassa­nak, anélkül, hogy a részecskék közötti kontaktus befolyásoltatnék, inert ha erről nem gondoskodunk, akkor a gáznyomás ve­szélyes fokra emelkedhetik. 5. A zacskók ne deformálódjanak (azaz ne bírjanak kiterjeszkedő képességgel) és a zacskókat képező fémnek oly ellenállással kell bírnia, hogy a massza duzzadási törek­vését meggátolja, amikor a masssa a töl­tés alkalmával elektrolytot és oxigént ab­szorbeál és hogy a masszában fejlődő gáz­nyomásnak is ellentálljon. Ezen fölsorolt ideális állapotoknak agya­korlatban való megvalósítása céljából cső­alakú elektródazacskókat alkalmazok, me­lyeket körülbelül 0.1 mm. vastag, lyukasz­tott acélszalagból állítok elő. Ezen szala­gok először gondosan kobaltból és nikkel­ből álló ötvözettel vonatnak be, mire hydro­gén-atmoszférában hegesztőhőmérsékletnek tétetnek ki és ezután csövek alakjára ho­zatnak. A csövek célszerűen körülbelül 10 cm. hosszúra és körülbelül 6.5 mm. belső átmérőre készíttetnek. Ezen csövekbe ez­után nagy döngölő nyomás mellett, kis ada­gokban egymásután ható keverék töltetik, mely aránylag nagy részecskékkel bírónik­kelhydroxydból (az alkalmazandó részecs­kék például oly nagyok, melyek egy cm.­ként 12 nyílással bíró szitán átesnek) és vezető pelyhekből, célszerűen kobalt-, vagy kobalt-nikkel-ötvözet-pelyhekből áll; utób­biak oly nagyok, hogy egy cm.-ként 6 nyílással bíró szitán átesnek. A pelyhek kötőanyag, mint glukóza, vagy melasz al­kalmazása által a ható anyaghoz tapadnak. Rendszerint mindegyik csőbe körülbelül 8 g. keverék vezettetik és az egyes adagokra kifejtett döngölő nyomás 450 kg.-nál na­gyobb. Ezen nyomás nemcsak a hatóanya­got tömi szorosan a csövekbe, hanem a na­gyobb részecskéket eltöri és deformálja úgy, hogy a részecskék közötti hézagok ki­töltetnek, amennyire ezt az alkalmazott kötőanyag megengedi. A nyomás továbbá a masszát egy egésszé tömöríti és az összes hatórészecskék jó kontaktusba hozatnak az áram által átfolyt vezető utakkal. Egyide­jűleg a nyomás a hatórészecskéket a kötő­anyag filmjein át a vezető filmekkel érint­kezésbe hozza és ezáltal a hatóanyagré­szecskék közötti igen kis hézagokban ösz­szegyűlő kötőanyagot szétosztja. A kötő­anyag viszkozitása megakadályozza, hogy a kötőanyag a masszából kiszoríttassék és hogy a hatóanyag pórusaiba belépjen. Az ily mó­don készült massza egy nagy nyomás alatt álló igen kompakt, kompozittestet képez és a kötőanyagot a nyomás által szétosz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom