37887. lajstromszámú szabadalom • Elektróda gyújtótelepek számára

— 3 — kell, hogy a részecskék a vezető pelyhekhez simuljanak. Legújabb megfigyelésem eredménye értelmében egy gyűjtőtelep elektródájában az alábbi ideális állapotoknak kell uralkodniok: 1. Mindegyik zacskónak a hatóanyagból maximális mennyiséget kell tartalmaznia; emellett a zacskó átmérője elegendő kicsi és a hatóanyag lyukacsossága kellő nagy legyen úgy, hogy az elektrolyt az egész könnyen áthatolhasson; az áram által leírandó út lehető kicsi legyen. 2. Ne adjunk alkalmat arra, hogy a hatórészecskék vagy a vezető pelyhek viszonylagosan eltolódhassanak vagy hogy a hatómasszában más fizikai változások léphessenek föl. Más szavakkal, ha az áram által követendő vezető út egyszer előállíttatott, akkor ezen útnak változatlannak kell maradnia, mert ha viszonylagos mozgásra nyílik alkalom, akkor a vezető utak egy része megszűnik létezni és más vezető utak által nem helyettesíttetik. 3. A massza részecskéinek oly elhelyezkedéssel kell bírniok, hogy a részecskék a vezető fémpelyhekkel jó érintkezésbe legyenek hozhatók és a kombinált kontaktusfölületnek kellő kiterjedéssel kell bírnia, hogy az elektrolytikus hatás az egész maszszában végigterjedhessen és ne csak részecskékre, vagy ezek azon részeire terjedjen ki, melyek a fémpelyhek által képezett vezető utakkal nem érintkeznek, vagy oly gyöngén vannak utóbbiakhoz szorítva, hogy az áramnak e részekre való megfelelő behatása megakadályoztatik. 4. Gondoskodni kell arról, hogy a ható anyagból a gázok szabadon eltávozhassanak, anélkül, hogy a részecskék közötti kontaktus befolyásoltatnék, inert ha erről nem gondoskodunk, akkor a gáznyomás veszélyes fokra emelkedhetik. 5. A zacskók ne deformálódjanak (azaz ne bírjanak kiterjeszkedő képességgel) és a zacskókat képező fémnek oly ellenállással kell bírnia, hogy a massza duzzadási törekvését meggátolja, amikor a masssa a töltés alkalmával elektrolytot és oxigént abszorbeál és hogy a masszában fejlődő gáznyomásnak is ellentálljon. Ezen fölsorolt ideális állapotoknak agyakorlatban való megvalósítása céljából csőalakú elektródazacskókat alkalmazok, melyeket körülbelül 0.1 mm. vastag, lyukasztott acélszalagból állítok elő. Ezen szalagok először gondosan kobaltból és nikkelből álló ötvözettel vonatnak be, mire hydrogén-atmoszférában hegesztőhőmérsékletnek tétetnek ki és ezután csövek alakjára hozatnak. A csövek célszerűen körülbelül 10 cm. hosszúra és körülbelül 6.5 mm. belső átmérőre készíttetnek. Ezen csövekbe ezután nagy döngölő nyomás mellett, kis adagokban egymásután ható keverék töltetik, mely aránylag nagy részecskékkel bírónikkelhydroxydból (az alkalmazandó részecskék például oly nagyok, melyek egy cm.ként 12 nyílással bíró szitán átesnek) és vezető pelyhekből, célszerűen kobalt-, vagy kobalt-nikkel-ötvözet-pelyhekből áll; utóbbiak oly nagyok, hogy egy cm.-ként 6 nyílással bíró szitán átesnek. A pelyhek kötőanyag, mint glukóza, vagy melasz alkalmazása által a ható anyaghoz tapadnak. Rendszerint mindegyik csőbe körülbelül 8 g. keverék vezettetik és az egyes adagokra kifejtett döngölő nyomás 450 kg.-nál nagyobb. Ezen nyomás nemcsak a hatóanyagot tömi szorosan a csövekbe, hanem a nagyobb részecskéket eltöri és deformálja úgy, hogy a részecskék közötti hézagok kitöltetnek, amennyire ezt az alkalmazott kötőanyag megengedi. A nyomás továbbá a masszát egy egésszé tömöríti és az összes hatórészecskék jó kontaktusba hozatnak az áram által átfolyt vezető utakkal. Egyidejűleg a nyomás a hatórészecskéket a kötőanyag filmjein át a vezető filmekkel érintkezésbe hozza és ezáltal a hatóanyagrészecskék közötti igen kis hézagokban öszszegyűlő kötőanyagot szétosztja. A kötőanyag viszkozitása megakadályozza, hogy a kötőanyag a masszából kiszoríttassék és hogy a hatóanyag pórusaiba belépjen. Az ily módon készült massza egy nagy nyomás alatt álló igen kompakt, kompozittestet képez és a kötőanyagot a nyomás által szétosz-