37879. lajstromszámú szabadalom • Hűtőszerkezet

2 — deszkákban keresendő, melyek a levegőt nem engedték fölfelé haladni. A levegő a deszkák alatt megrekedt és fölmelegedett úgy, hogy a hűtést nem segíthette elő. Jelen találmánynál mindkét hátrány el van kerülve. A hűtősikokat úgy alakíthatjuk és rendezzük el, hogy minden (2) vályúnak két-két hűtőfölületsor felel meg, melyek megfelelő elrendezésük folytán a csöppeket egy hullámos síkba terelik. Természetesen ezáltal meg van gátolva az is, hogy a kondenzvíz egy része a torony széle felé fekvő (2) vályúkból közvetlenül a torony falán csurogjon le és így a hűtőfölliletek hatása alól kiszabadulván, ezek hatásfokát és a hűtés hatályosságát csökkentse. Ugyanezen elrendezés által kerüljük ki a levegő megrekedését. Mint a 7. ábra mutatja, a levegő a nyilak irányában kétkét hűtőfölületsor között mindig föl tud emelkedni és ezáltal a vízcsöppek által képezett hullámos síkot két oldalról igen hatályosan hűti. Ezen hullámos sík elérése is nagy előnyt biztosít, mert a fölfelé áramló levegőnek nagy fölületet nyújt. A hullámos vízsík úgy képződik, hogy az egy rendszert képező hűtőfölületek úgy vannak elrendezve, hogy a vízcseppek az egyik ferde (3) fölületről lecsurogva, a következő, ellenkező ferdeséggel bíró föliiletre hullanak, hol irányt változtatnak. Ez így megy tovább, míg csak a | vízcsöppek kellő mennyiségű hűtőfölületen áthaladva és tökéletesen lehűtve a (4) tartályba nem esnek. Az (1) főgyűjtőmedencéből a kondenzvizet alkalmas elosztó szerkezetekkel juttatjuk szabályozható mennyiségben a (2) vályúkba. Az 1—6. ábrákon a szabályozó elrendezés néhány foganatosítási alakját tűntettük föl példa gyanánt, lehetségesek azonban másfajta elrendezések is. Az első foganatosítási alak (1. és 2. ábra) két (5 6) gázcsőből áll, melyek közül az egyik (5) cső egy helyen ki van vágva, miáltal a (7) nyílás képződik, melyen át a víz a csövekbe kerül. A kivágott (5) csövet a (6) csőbe toljuk, melynek belvilága akkora, hogy az (5) cső épen beleférjen. A csövek a (8) falban és az (1) medence falaiban vannak támasztva és a szabályozás azáltal történik, hogy a csöveknek egymáshoz képest való eltolásával a (7) nyílást nagyobbítjuk vagy kisebbítjük. A 3. ábrán föltüntetett foganatosítási alak két (5 6) csőből áll, melyek úgy vannak kivágva, hogy összetolva összefüggő csövet képezzenek. Ezáltal a két cső között a (9) beömlési nyílás keletkezik, melynek nagysága a két cső viszonylagos eltolása által változtatható. A 4. ábra oly foganatosítási alakot tüntet föl, melynél a szabályozó szerkezet két egymásba illő (5 6) csőből áll, melyek mindegyikébe egy (10), illetve (11) nyílás van vágva; a beömlő nyílást a két cső egymáshoz képest való eltolása által keletkező nyílás adja. A 5. ábra az 1. és 2. ábrákban föltiintetett foganatosítási alakot mutatja be oly kivitelben, hogy az (5) cső (12) vége el van zárva, miáltal a kiömlés egyoldalúvá válik. A 6. ábrán végül a kiömlés csak egy (5) csövön át történik, míg a szabályozás azáltal lehetséges, hogy ezen (5) csövet a medence (13) falához közelítjük, illetve attól eltávolítjuk. Mindezen szabályozható elosztó szerkezetek előnye egyszerűségükben és olcsóságukban rejlik. i SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hűtőszerkezet, jellemezve az egymáshoz képest ferdén elrendezett hűtőfölületek által, mely elrendezés folytán a víz egy fölületről a másikra kerülvén, összefüggő hullámos síkban hull alá. 2. Az 1. igényben védett hűtőszerkezet egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a víz az (1) főgyűjtőmedencéből szabályozható módon kerül a (2) vályúkba és innen csöppek alakjában hull a ferde hütősíkokkal bíró (3) hűtőfölületekre. 3. Az 1. és 2. igényben védett hűtöszerkezet foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy minden (2) vályúnak két sor ellenkező ferdeséggel bíró (3) hűtőföliilet felel meg, miáltal a levegő az egyes