37877. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép
összekötő csövön, akár pedig a fejőedényen alkalmazzuk, a légszelep elrendezésének azonban mindig úgy kell történnie, hogy a levegő kívülről való beáramlása azon tér valamely pontján történjék, mely a szivattyú visszacsapó szelepe és a tehén csecsbimbója között a szívóvezeték és a fejőedény által képeztetik. Légszelepül egy kis lyuk szolgálhat melynek nagyságát úgy kell megválasztanunk, hogy a levegő csak a megkívánt mennyiségben léphessen be. Még jobb, ha légszelepnek szabályozó csavart használunk, mellnek segélyével a levegő beömlő nyílását tetszés szerint szabályozhatjuk. A mellékelt rajz a fejőkészüléket mutatja és pedig: 1. ábrán a szívó szivattyú a fejőedénynyel összeköttetésben látható, miközben a szivattyú dugattyúja befelé halad és a visszacsapó szelep be van zárva; 2. ábrán a szívó szivattyú kifelé haladó dugattyúval és nyitott visszacsapó szeleppel van föltüntetve; 3. ábrán a levegő beömlésének szabályozására szolgáló csavar; 4. ábrán a szívó szivattyú fölső része más kivitelű légszeleppel; 5. ábrán a légszelepnek a fejőedényen való elrendezése; 6. ábrán a légszelepnek a fejőedényt a szívó szivattyúval összekötő tömlőn való elrendezése van ábrázolva. A szivattyú (a) hengerében mozog a (c) dugattyúszelepet tartalmazó (b) dugattyú. A szivattyú (k) részében vau elhelyezve a (q) visszacsapó szelep, mely a szívó csövet elzárja. Az (m) szívócső az oldalt alkalmazott (d) furat közvetítésével összeköttetésben áll a külső levegővel. A furat fölső részébe csavarmenet van vágva, amelybe a fokozatosan mélyebbé váló (f) réssel ellátott (e) csavar van helyezve. A (p) fejőedény a szivattyúval (s) tömlő útján áll összeköttetésben. A berendezés működési módja a következő : A szivattyú (b) dugattyújának kifelé haladásánál a szivattyú (q) visszacsapó szelepe fölemelkedik, az (s) Összekötő tömlőben és a (p) fejőedényben légritkulás áll be. A tej, mely eközben a csecsbimbóból kiszívatik, a (p) fejőedénybe ömlik, innen az (s) tömlőn át az (a) szivattyúba. Az alkalmazott szivattyú nagyságától függően a fejőedényben kisebb vagy nagyobb mértékű légritkulás létesül, mely azonban nem oly nagy mértékű, mint amilyen a légszelep nélkül lenne, mert az alkalmazott (d) légszelepen át kívülről a szivattyú szívása közben is állandóan ömlik be szabályozott mennyiségű levegő. A szivattyú (b) dugattyújának befelé mozgásánál a szivattyú (q) visszacsapó szelepe rögtön bezárul, a szivattyúban levő tej a nyílásokon, melyeket a (b) dugattyú befelé mozgásánál fölszabadít, kiáramlik és a szivattyú hátsó végén a szivattyúból egy gyűjtőtartályba ömlik. A szivattyúból most már nem juthatna levegő az összekötő tömlőbe és a fejőedénybe és ezáltal a légritkulás a fejőedényben állandóan oly mértékű maradna. amily mértékű légritkítás eléretett a szivattyú dugattyújának előző kifelé haladásánál. Mivel azonban a levegő a (d) légszelepen át kívülről állandóan beléphet a szívó vezetékbe, vagyis akkor is, amikor a dugattyú befelé halad, tehát a szivattyú nem szív, a légritkulás a szivattyú visszacsapó szelepe és a tehén csecsbimbója között levő térben oly mértékben csökkentetik, amily mértékben engedett a légszelep a dugattyú befelé haladásának ideje alatt levegőt beáramlani. Ugyanezen folyamat a szivattyú dugattyújának minden kifelé és befelé haladásánál ismétlődik, miáltal elérjük, hogy az összekötő tömlőben és a fejőedényben a légritkulás szabályszerűen csökken és növekedik. Ezen elrendezés által elérjük, hogy a fejőedényben a légritkulás váltakozó növekedése és csökkenése rendkívül egyenletesen történik. A légszelep betömődése nem állhat be, mert a levegő a légszelepen át folytonosan és tisztán áramlik be és azonkívül a levegő csak egy irányban, kívülről befelé lép be folytonosan a szelepen át. A légszelep, mint azt az 1., 2., 3., 5. ós