37853. lajstromszámú szabadalom • Távbeszélő-berendezés önműködő csoport- és vonalválasztókkal eszközölt önkapcsolással

_ 2 — lis relais-je, ezen választó emelő- és forgató mágneseinek relais-jével és a beszélő vezetékkel áll összeköttetésben és akkor gerjesztetik, midőn a fölhívott előfizető a kagylót visszaakasztja, míg a vonalválasztónak egy második diff erenciális relais-je arra szolgál, hogy ezen választónak részeit a nyugalmi helyzetbe hozza, midőn a hívó előfizető akasztja vissza a kagylót. A battéria beszélő áramának a beszélő vezetékbe való jutását oly relais közvetíti, mely a differenciális relais-vel és a vonalválasztó emelő- és forgató mágnesével van összekötve. A találmány továbbá az előfizető vonalak mindegyike számára elrendezett, úgynevezett egyenkéntes választók által tűnik, melyek igen egyszerűen állíthatók elő és melyeknek alkalmazása folytán sokkal kevesebb elsőrendű csoportválasztó szükséges, mint az eddigi berendezéseknél. A találmánynak egy további előnye abban áll, hogy két oly állomásnak összekapcsolásánál, melyek különböző, egymástól távol fekvő központokhoz tartoznak, ezen központok összekötésére csak két drót szükséges. Ezen összeköttetés egy központi összekötő szerkezet relaisi útján történik, melyek az egyik központ elsőrendű csoportválasztóival állnak összeköttetésben és a másik központ másodrendű csoportválasztóival kettős vezeték útján vannak összekötve. Minden állomás készüléke továbbá bedobandó pénzdarabok fölvételére szolgáló szerkezettel van ellátva, mely a bedobott pénzdarabot csak a beszélő vezetékeken átmenő áram behatása folytán vételezi be és így tehát független azon impulzusoktól, melyeket a hívó előfizető a választók működtetése céljából küld. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező berendezés egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a csoportválasztó elölnézete; az la. ábra a választónak emelő mágneséhez tartozó részeket fölülnézetben láttatja; az lb. ábra a kapcsoló kontaktusoknak távlati képe; az lc. ábra az emelő mágnes oldalnézete; az ld. ábra a forgató mágnes fölülnézete; az lc. ábra a vonalválasztó egyik fölbontó mágnesének fölülnézete; a 2. ábra egy egyenkéntes választónak oldalnézetét tünteti föl; a 3., 4., 5. ábrák egy fölhívó állomásnak egy egyenkéntes, egy első- és egy másodrendű csoportválasztóval való összeköttetését szemléltetik a nyugalmi helyzetnél; a 6. és 7. ábrák egy vonalválasztónak egy fölhívott állomással és ennek egyenkéntes választójával való összeköttetését mutatják szintén nyugalmi helyzetben; a 8. és 9. ábrák egy elsőrendű csoportválasztónak egy másik központi másodrendű csoportválasztóval való összeköttetését tüntetik föl; a 10. és 11. ábrák a bedobandó pénzdarabok fölvételére szolgáló szerkezetnek két különböző foganatosítási alakját láttatják. A föltüntetett foganatosítási alaknál a lerendezés 10,000 előfizetőre van tervezve. A központban a százas csoportokba osztott előfizetők mindegyike számára egy-egy egyenkéntes választó (3. ábra) van elrendezve, mely arra szolgál, hogy az ezer elsőrendű csoportválasztó (4. ábra) valamelyikének első szabad vezetékét kenesse ki. Föltehető, hogy egy csoportból egy időben tíznél több fölhívás nem érkezik, ennek megfelelően az egyenkéntes választók 10—10 kontaktussal vannak ellátva az elsőrendű csoportválasztókkal való összeköttetésre. Az egyenkéntes választók egyikével összekötött elsőrendű csoportválasztó öszszeköttetést keres az ezer másodrendű csoportválasztónak azon első, szabad csoportválasztójával, mely a fölhívott előfizető ezres csoportjához tartozik és ezen másodrendű csoportválasztó összekötődik az ezer vonalválasztónak azon első, szabad vonalválasztójával, mely a fölhívandó előfizető százas csoportjához tartozik. Az ily módon kikeresett vonalválasztó végül a fölhívandó (E) előfizető (7. ábra) vonalával létesít összeköttetést.