37847. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a kommutálási tér fázisának szabályozására váltakozó áramú gépeknél

- 3 -Kompenzált váltakozó áramú kollektormotoroknál rövidzárlatú áramoknak a kefék alatt való keletkezését azáltal lehet elkerülni, hogy a rövidre zárt mótor tekercset oly váltakozó mágneses térben hagyjuk forogni, mely a rövidzárlatú áramot okozó mágneses térhez képest egy negyedfázissal előrejut. A reaktanciafeszültség koinpentaciójához szükséges fordítér minden kollektormótornál a fegyverzet reakció terével tudvalevőleg ellenkező irányú, a váltakozó áramú kollektormótornál tehát a rotoráramhoz képest fázisban egy fázissal egy félperiodussal el van tolva. Az egyfázisú kollektormótornál eszerint akkor érjük el a legjobb kommutálást, ha a rotortekercs rövidre zárásának pillanatában oly eredő mágneses teret metszi, mely a fegyverzetáramhoz képest fázisban több, mint V* periódussal előresiet. Oly egyfázisú kollektormótort, mely egyik kefetengelyének irányában egy váltakozó mágneses tér által van átszelve és mely ugyanazon tengely irányában sztatortekercsekkel is bír, transzformátorként tekinthető, melynél a rotor mint szekundértekercs, az említett sztatortekercs pedig primértekercs szerepel. Ha a (k) kompenzációs tekerületeket (3. ábra) a (t) transzformátornak (p) a primér tekercsével, az (r) rotort pedig ezen transzformátornak szekundér (c) tekercsével sorosan kapcsoljuk, akkor, amint ez a 2. ábra nyomán kitűnik, a transzformátor áttételi viszonyainak szabályozása által, a mótorkefék alatt tetszőlegesen nagy térkomponenst nyerhetünk, mely a rotor áram által létesített rotortérrel ellenkező irányú a fordító térnek ily módon a kellő erősséget adhatjuk. Ha az áttételi viszony egyenlőtlenségét fokozatosan nagyobbítjuk az átal, hogy a transzformátornál vagy primér vagy szekundér mindig több és több tekerületet és végül az egész tekercset kikapcsoljuk, úgy ez a primér, illetve szekundér áramkörnek mindég nagyobbodó addicionális induktanciával való terhelésnek felel meg, minthogy az egyoldalúlag kikapcsolt transzformátornak az áram által átfolyt tekercselése mint fojtó tekercs hat. A transzformátort tehát indító transzformátorként is lehet alkalmazni. Megjegyzendő, hogy a találmány tárgya lényegében egészen eltér az ismeretes Winter Eichberg-féle elrendezéstől. Ha összehasonlítjuk a bejelentés ábráját (az E. F. Z. 1904. évi 4. füzetének 54. ábráján föltüntetett) Winter-Eichberg féle elrendezéssel, akkor azt találjuk, hogy mindkét esetben egy transzformátornak primér tekercse sorosan van kapcsolva, egy, a sztatoron elrendezett mótortekerccsel, melynek tengelye egy kefetengellyel összeesik. De a Winter-Eichberg-féle elrendezésnél, a rotor ezen tengely irányában rövidre van zárva és nincs sorosan kapcsolva a transzformátor szekundér körével, míg a szekundér transzformátortekercs sorosan van kapcsolva egy második mótorkefe-párhoz, melynek tengely irányában egy másik tekercs nincs elrendezve. A Winter-Eichberg-féle elrendezésnél tehát szekundér transzformátor-tekercseknek soros kapcsolása nem fordul elő. A találmány tárgya természetesen váltakozó .áramú kommutátor-generátoroknál is alkalmazható a kommutálási tér fázisának szabályozására. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés a kommutálási tér fázisának szabályozására váltakozó áramú gépeknél, melyeknél a kommutálási teret oly tekercsek létesítik,, melyek két egymástól mágnesesen független szabályozható áttételi viszonnyal bíró transzformátor autotranszformátor egyikének primér és szekundér tekercseit képezik, amikor is a két transzformátor primér tekercsei sorosan vannak kapcsolva, jellemezve azáltal, hogy a transzformátoroknak szekundér tekercsei is sorosan vannak kapcsolva. (2 rajzlap melléklettel.) ni«váNYTÁiWA*Á9 NYOMDAM suDAre«ie»