37809. lajstromszámú szabadalom • Szakaszos mozgást létesítő transzmisszió-szerkezet

— 2 — tében a (K) elektromágnes a fegyverzet gyanánt szereplő (F, G, H) horgonyt elbocsátja és ezt a (J) tekercsrúgó átbillenti, miközben a (G) villaág a (C) dobtól eltávozik, míg annak másik (F) villaága a vele szemben lévő egyik vezető (D) kontaktusrésszel lép érintkezésbe (4. ábra). Míg tehát előzőleg a (G) villaágnak keféjével szigetelő kontaktusrész érintkezett és ennek következtében a mótor és evvel együtt a (C) kommutátor-dob is megszűnt forogni, addig az utóbbi esetben az (F) villaág keféjével vezető kontaktusdarab került érintkezésbe és ennek folytán a motorhoz újból áram vezettetik, de csak addig, míg a dob forgásának következtében ismét szigetelő kontaktusrész jut az (F) villaág keféjével érintkezésbe, mire az áramkör ismét megszakíttatik és újból való zárása és evvel a motornak újabb forgása csak akkor következik be, ha a (P, K) áramkört az (L) kapcsoló segélyével ismét zárjuk és így tovább. Az elmondottakból látható, hogy a (F) áramforrás áramkörének a (K) elektromágnesen keresztül történő minden egyes zárása és megszakítása az (A) motornak egyegy szakaszos forgását idézi elő, mely forgásnak tartama megfelel azon időnek, amely alatt az elektromos horgony egyik (F) vagy (G) villaágának keféje a forgásban lévő (C) kommutátor-dobnak egy-egy kontaktusdarabjával érintkezik, mely időtartam a készülék szerkezete, az egyes közegek méretei, a (C) dob és a (B) tengely közé iktatott megfelelő forgásáttétel stb. révén tetszőlegesen szabályozható. Ily módon lehetségessé válik az (L) kapcsolónak, vagy esetleg a betűmutatóstávírógépeknél alkalmazotthoz hasonló billentyűnek egyszerű kezelése révén az (A) mótor és az általa hajtott készülékek szakaszos forgását közvetetlenül, vagy közvetve, a közbenső tagokkal együtt, az alkalmazás céljának megfelelő módon, időtartamra és mértékre nézve a legpontosabban szabályozni. Az egész berendezés olyan mozgató szerkezetet alkot, mely minden oly esetben előnnyel alkalmazható, ahol valamely tengelynek szigorúan meghatározott számú szakaszos forgást kell biztosítani. A föntebb ismertetett berendezésnél föltételeztük, hogy a hajtásra szolgáló erőforrás elektromos mótor, melynek kezelése minden akadály nélkül közvetetlenül történhetik és a működés nehézség nélkül alapítható a motornak váltakozva történő megindítására és megállapítására. Azonban ez elrendezés nem felelhet meg minden esetben. így pl. még elektromos mótor alkalmazásánál is kívánatos lehet, hogy az megszakítás nélkül forogjon. De ennek szüksége magának a motornak szerkezetéből is következhetik, így pl. ekszplóziós mótor alkalmazása esetén. Ez esetben az elektromos horgony egy a mótortengely és hajtott tengely közé iktatott tengelykapcsolással működik együtt és egyszersmind egy fékszerkezetre is behatást gyakorolhat, mely utóbbinak célja az, hogy a hajtott tengelyt, a tengelykapcsolás működésének megszűnése alkalmával azonnal megállítsa. A 4. ábra sematikusan ezen elrendezést mutatja a tengelykapcsolóval és elektromágneses fékkel. Az elektromos horgony és az ennek működtetésére rendelt közegek itt is ugyanazok, mint a föntebb ismertetett berendezésnél. (B) a motornak állandóan forgó tengelye, míg (Bl) a hajtott tengely, melynek pontosan szabályozott szakaszos forgás kölcsönözendő. A tengelykapcsolás áll egy a (B) mótortengellyel szilárd kapcsolatban álló vasból készített (Q) tárcsából, melynek belsejében (q) tekercselés van elrendezve úgy, hogy a nevezett tárcsa elektromágnes gyanánt szerepel. E tárcsának belső föliilete egy a hajtandó (Bl) tengelyre erősített (R) vastárcsának föltiletével érintkezik. Az utóbbi tárcsának másik fölülete egy a (Q, q) tárcsához hasonló (S, s) elektromágnes-tárcsának fölületével áll érintkezésben, azonban ezen (S, s) tárcsa a készülék állványkeretéhez van erősítve és így helytálló. Az (S, s) elektromágnes-tárcsának és a ((.,», q) tárcsának tekercselései különböző el-