37781. lajstromszámú szabadalom • Vasúti fölépítmény

don, akár csavarolás, akár pedig szögeeselés útjántörténhetik. A vasutak építésénél még azon hátrány is fölmerült, hogy a talpfákat, különösen a vándorló külső kanyarulati sínszálnál, csupán aránylag körülményesen előállítható és a síneket gyöngítő fúrt lyukak és megfelelő csavarok vagy szögek segélyével kellett a sínekkel összekötni. Hogy a sínek vándor­lását egyszerűbben és hatásosabban aka­dályozzuk meg, a jelen találmány szerint a a 13., 13a. és 15. ábrában föltüntetett tá­masztószorítókat alkalmazzuk a síntalpra, mely szorítók az alátétlemezek egyik olda­lához feküsznek. A támasztószorítók két (i, k) szorítókengyelből állanak, melyek csavarorsó segélyével erősíthetők a síntalpra. A vándorlást ily módon teljes biztonsággal lehet megakadályozni anélkül, hogy a költ­séges fúrómunkát kellene végezni és a síneket gyöngíteni, vagy hogy a költséges akasztóhevedereket kellene alkalmazni. Ezen­fölül ezen szerkezet azon előnnyel bír, hogy a szorítókat egy-egy illeszkedési hely több talpfájánál lehet alkalmazni úgy, hogy még a legerősebb vándorlást is bizton megaka­dályozhatjuk. A 15. és 16. ábrában a síntalpnak egy sajátos foganatosítási alakja van föltüntetve, mely ugyanezen célra szolgál. A síntalpon ugyanis hullámalakú egyenetlenségeket al­kalmazunk, melybe hasonlóan hullámozott és elegendő erősen a talpfára erősített szo­rítólemez kapaszkodik. Ily módon a síneket egyszerűen lehet az összes talpfákon a ván­dorlás ellen biztosítani úgy, hogy a leg­erősebb vándorlást is tökéletes biztonsággal megakadályozhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. Vasúti fölépítmény, jellemezve azáltal, hogy a sín, ill. alátétlemez alá a talp­fákon keményfabetéteket alkalmazunk, melyek könnyen kicserélhetők, hogy egy­részről a talpfák fölfekvési helyeinek megrongálódását csökkentsük és hogy másrészről a talpfákat a betétek kicse-1. rélése által ismét használhatóvá tehessük. >. Vasúti fölépítmény, jellemezve azáltal, hogy a fabetétek a talpfák fecskefark­alakú kivágásaiba vannak helyezve és hogy esetleg két ékalakú darabból ál­lanak. ' 3. Vasúti fölépítmény, jellemezve azáltal, ! hogy az 1. alatt igényelt betétek és a j sín, ill. alátétlemez közé csavarok segé-I lyével rögzíthető faékeket helyezünk. | 4. Vasúti fölépítmény, jellemezve azáltal, j hogy a sínilleszkedések alatt két 3. alatt I igényelt faéket helyezünk el szorosan egymás mellett és pedig célszerűen a haránttalpakra ágyazott rövid hossz­talpon. 5. Az 1.—4. alatt igényelt sínágyazással ellátott vasúti fölépítmény, jellemezve azáltal, hogy a síntalpon a sínfej kicse­rélhetően és úgy van elrendezve, hogy a síntalp és a sínfej illeszkedési helyei váltakoznak. 6. Az 5. alatt igényelt fölépítmény, jelle­mezve azáltal, hogy a sintalpon két részből álló kicserélhető sínfej van al­kalmazva, még pedig oly módon, hogy a síntalp és a sínfej két részének illesz­kedési helyei háromszorosan váltakoznak. 7. Az 1.—6. alatt igényelt fölépítmény, jel­lemezve azáltal, hogy a síntalpon szorító van alkalmazva, melynek pofái csavar segélyével szoríthatók össze és mely az alátétlemez, vagy talpfa egyik széléhez támaszkodik. 8. A 7. alatt igényelt fölépítmény, jelle­mezve azáltal, hogy a szorító egyik pofája van egyszersmind az összehúzásra szolgáló csavarrá kiképezve. 9. A 7. és 8. alatt igényelt, a vándorlást meggátlószerkezettel ellátott fölépítmény, jellemezve azáltal, hogy a síntalpon hul­lámalakú, vagy hasonló behengerelt egyenetlenségek vannak alkalmazva, me­lyekbe a talpfára csavarolt szorítópofa megfelelő egyenetlenségekkel kapasz­kodik. (1 rajzlap melléklettel.) PM A* R&ZVÍNYTMMMO NYOMOÍÜA IWTFHTIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom