37763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az aluminium nitrogénvegyületeinek előállítására

módon köti le, ha ahhoz timföld és szén keverékét keverjük; ezért nyers anyag gyanánt nem kell nagyon tiszta aluminiumkarbidot használni, hanem az aluminiumkarbid előállítását oly módon is vezethetjük, hogy aluminiumkarbid, timföld és szén keveréke képződjék. Ennek megfelelően a gyártásnál a timföld és szén keveréket csak oly hőmérsékletre és annyi ideig hevítjük, hogy az csak részben alakuljon át aluminiumkarbiddá. Ha a gyártást oly módon vezetjük, hogy a karbid előállítása közben nitrogén legyen jelen, a képződött termékben aluminiumkarbid és át nem alakult timföld és szén keveréke mellett már az előbb jelzett nitrogén-vegyületek is vannak, melyek akkor, mikor a porrátört keveréket nitrogén hatásának tesszük ki, a timföld és szén keverékének a karbidra gyakorolt ^kedvező hatását nemcsak nem csökkenti, hanem a nitrogén-vegyületek termelési hányadát még fokozza. Még több nitrogént fog a karbidtartalmú timföld és szénkeverék tartalmazni, ha a timföld és szén keverékét előzetesen rézzel, vagy réz és alumínium valamely ötvözetével elegyítjük. Ha az ily réztartalmú agyagföld és szénkeveréket oly hőfokra hevítjük föl, melynél részben már képződik aluminiumkarbid és ha eme hevítés közben elegendő nitrogént vezetünk a keverékhez a keletkező keverék nitrogéntartalma még nagyobb fog lenni, sőt annyira fölnövekedhetik, hogy a porrátört anyagot utólag nitrogén hatásának kitenni nem is kell. Természetes, hogy azért ily keverék földolgozásánál is lehet utólag a keletkezett keveréket nitrogén hatásának alávetni. Eljárásom foganatosítására oly hevítő berendezéseket lehet alkalmazni, melyek segélyével oly magas hőmérsékletet érhetünk el, hogy a képződött vegyületekben aluminiumkarbidot ki lehessen mutatni. Bár a jelzett cél elérésére igen sok különböző hevítőberendezés alkalmas, ily aluminiumkarbid, timföld és szénkeverékek előállítását leggazdaságosabban oly módon végezzük, hogy a nyers anyagot előzetesen sajtoljuk és a sajtolt anyagot elektromos ellenállások segélyével a kellő hőfokra hevítjük föl. Ugyanez áll rezet tartalmazó keverékek esetére. Az ily módon történő hevítésnek számos előnye van, ezek közül csak azt említem föl, hogy a kemence csak igen minimális mértékben romlik, a hő magukban a sajtolás útján előállított testekben koncentrálódik, egy bizonyos előre meghatározott és az egész tömegben azonos hőmérséklet igen pontosan betartható és az egész eljárás nagyon gazdaságosan foganatosítható. További előnye a tömegnek sajtolt állapotban való alkalmazásának az, hogy a hevítő kemence több mint felével kisebb lehet, mint akkor, mikor laza tömeget dolgozunk föl. Megjegyzendő, hogy az ily laza tömeg ellenállása, tehát az áramfogyasztása is jóval nagyobb, mint a sajtolt tömegé, ennek dacára az előállított végtermékben kevesebb nitrogén tartalmú anyag fog lenni, mint sajtolt tömeg esetében, tehát ily esetben kettős veszteség lép föl. A föntebb jelzett aluminium-nitrogén vegyületek előnyösen alakíthatók át ammóniákká, ha azokat 100°-nál magasabb hőmérsékletű víz hatásának tesszük ki. Ugyanis forró víz hatására a jelzett vegyületek az ammoniákot csak lassan és tökéletlenül adják le, ellenben autoklávban, 100° C-nál magasabb hőfoknál a nitrogén vízzel gyorsan és majdnem teljesen ammoniakká alakúi át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás az alumínium nitrogénvegyületeinek előállítására, azáltal jellemezve, hogy az aluminiumkarbidot magasabb hőmérsékletnél nitrogén vagy levegő hatásának tesszük ki. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az aluminiumkarbidhoz szenet, timföldet, aluminiumchloridot, vagy fémet, mint rezet, alumíniumot, vasat vagy ezek ötvözeteit, vagy a jelzett anyagok tetszőleges keverékét adjuk, eme keveréket porrá törjük és magasabb hőmérsékletnél nitrogén vagy nitrogéntartalmú gázok hatásának tesszük ki.