37731. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonó kötöző- és hasonló gépeken

Ezen nehézségek jelen találmány szerint úgy győzetnek le, hogy az ágyazás nem forgó részeit engedékeny tartók hordják úgy, hogy az ágyak tengelyeikkel párhuzamosan elmozdulhatnak s ennek következtében a rezgések a kritikus sebességeknél elkerültetnek. A találmány ezen részére vonatkozó tipikus példa gyanánt oly légágyas futógyűrűt fogunk leírni, mely Pelton-turbina által hajtatik s melynél az ágy nem, forgó része engedékenyen van elrendezve. Az egyik kiviteli alak szerint (1. ábra) •egy körkeresztmetszetű (a) köpeny van alkalmazva, mely a gép (b) gyűrűtartó sínjének egy megfelelő nyílásába van szorosan illesztve s a nyíláson való átesésben a (c) váll vagy karima által akadályoztatik meg. Az (a) köpeny fölső része a (d) bevezető cső fölvételére alkalmas alakkal bír s a hajtófolyadék az (e) fúvókákhoz vezettetik, melyek a köpenybe illesztett (f) gyűrűben vannak kiképezve s annak kerületén kellő hosszúságú ívet foglalnak el. Az (a) köpeny alsó hengeres részében az ágy nem forgó része, vagyis a (h) cső van elrendezve s a köpeny és a cső szomszédos hengerfölületeit fönt és lent rugalmas (i) tömítések, pl. gummigyűrűk választják el egymástól, melyeknek a belső fölülethez való súrlódása rendszerint elegendő arra, hogy a (h) cső oldalsó lengéseit, melyek máskülönben föllépnének, megakadályozza. A (h) csövet az (a) köpeny fönt említett (c) vállán nyugvó (k) karima tartja, minek következtében némi súrlódás létesül, mely a lengések megakadályozását szintén elősegíti. Gummi helyett különben más, hajlékony, vagyis engedékeny és sokkal kevésbbé rugalmas tömítés is alkalmazható. A (h) gyűrű szorosan illeszkedik az ágy forgó részére, vagyis magára az (m) futógyűrüre, amennyiben a két hengerfölület közötti távolság, körülbelül 51 mm. (2 hüvelyk) átmérőjű futógyűrűnél kb. 0-04 mm. (l1

^ ezredrész hüvelyk). A futógyűrű fölső részéhez a Pelton-tipusú (n) turbinakerék van erősítve, mely a fönt említett (f) gyűrűben foglal helyet. Azon kamra egyik falát, melyben a turbina működik, a futógyűrű (0) karimája alkotja s a kifúvott hajtóközegnek ezen karimára gyakorolt nyomása a forgó részek holt súlyát kiegyenlíti. A kifúvott közeg végül a kiegyensúlyozó (o) karima külső széle és az (a) köpeny között távozik el. A találmány föntebb leírt része többféb változást szenvedhet. így pl. a rugalmas (1) tömítő gyűrűk helyett légpárna alkalmazható s a (h) cső közvetlenül az (a) köpenyben rendezhető el oly módon, hogy a cső és köpeny közötti hézag igen keskeny legyen s ennélfogva a két szomszédos hengerfölület között valóságos légpárna képződjék, mely csekély oldalsó mozgást enged meg. Ezen berendezést úgy is módosíthatjuk, hogy több, pontosan egymásba illő s a (h) csövet körülvevő csövet alkalmazunk, melyek együttesen a légágy helytálló részét alkotják, mimellett a föntebbiek szerint közbenső légpárnák vannak létesítve oly célból, hogy a berendezés a kívánt hajlékonysággal és mozgási szabadsággal bírjon, mely szükséges arra, hogy a nagy sebességgel forgó gyűrű, ha a szabályos járásból kizökken, mindig saját tömegközéppontja körül foroghasson. A találmány egy másik foganatosításánál a (h) csövet a (b) gyűrűsín furatában vagy az (a) köpenyben (ami gyakorlatilag egyre megy) rugók tarthatják, melyek a két fölület között megfeszítve tartatnak helyükön. Ezen rúgókat célszerű úgy szerkeszteni, hogy hatásuk folytán a fölületek között bizonyos súrlódás lépjen föl, ami a lengéseket, melyek bizonyos körülmények között a forgási sebességgel szinchrónizmusba jöhetnének s ezáltal káros rezgéseket létesítnének, csillapítja. Ezen berendezések bármelyike sikerrel alkalmazható s az ágy forgó része a nem forgó részen belül vagy kívül rendezhető el, aszerint, amint a gép természete megkívánja, mivel az elv mindegyik esetben ugyanaz marad. Ha a turbina a futógyűrű hossztengelyének közepén van elrendezve, akkor két légágy alkalmazandó, melyek a futógyűrű két