37723. lajstromszámú szabadalom • Acélgyártásra szolgáló elektromos kemence

— 3 -tartama alatt a (3) kamrában lévő megol­vadt fémmel nem elegyedhetik össze. Midőn ez a lecsapolás megtörtént, a ke­mencét ellenkező irányban billentjük ki, mely alkalommal a (2) kamrában lévő fém átfolvhatik a (3) kamrába, azonban ugyan­akkor az (1 és 2) kamrák között levő közlekedő nyílás annyira fölemelkedik, hogy az oxy­dáló - tégelyben lévő fém nem juthat át a második kamrába. Erre a kemencét ismét visszavezetjük kezdeti állásába és az (1) tégelybe vashul­ladékokat, vagy öntöttvasat teszünk. Mint­hogy ekkor a (3) kamra ismét vízszintesen áll, de a vashulladék még nem olvadt meg, az a folyós állapotban lévő fém, mely elekor az (1) tégelyből a (2) kamrába hatol, már finomítva van és más lényegesebb tisztát­lanságot nem tartalmaz, mint a feloldott vasoxydokat, mely belőle a két rekarburáló kamrán történő áthaladása közben eltávo­líttatik. Attól lehetne még tartanunk, hogy az üzem folyamata alatt az (1) tégelyben lévő tisztátalan fém a (2) kamrában lévő fino­mított fémmel elegyedhetik. Ez az aggály azonban tárgytalan, mivel az áram behatásának következtében, mint már föntebb is emiitettük, a kezelés folya­mata alatt a folyós acélban csakis kis füg­gélyes irányú örvénylő mozgások idéztetnek elő, melyeknek vízszintes irányban való hatása úgyszólván nincsen. Mégis, hogy tö­kéletes eredményt biztosíthassunk, előnyös az (1 és 2) kamrák között egy függélyes irányú, a nevezett kamrákat egymással ösz­szekötő csatornába torkoló aknát elrendeznni és ebbe egyszerűen egy ennek szelvényét nem teljesen kitöltő (E) acéltömböt elhe­lyezni. Ezen acéltömb elegendő arra, hogy a két szomszédos fürdőnek egymással való elegyedését megakadályozza mindaddig, míg a fürdők fölszínének magassága egyenlő. Ha ellenben a fölszínek magassága kö­zött különbség áll elő, a fém a jobban megtelt kamrából a kevésbbé megtöltött kamrába szűrődik és így az egyensúly csak­hamar létrejön. Megjegyzendő és ez igen fontos körül­mény, hogy az acéltömb az elektromos árammal szemben számba jövő ellenállást nem képez. Természetesen, az acéltömb las­sanként megolvad és önmagától lefelé sü­ly ed, azonban azt szükség esetén másikkal helyettesíthetjük. Megjegyzendő, hogy a kemence kibillen­tésére bármely más megfelelő szerkezet is alkalmazható, a találmány lényegének érin­tése nélkül. Mint az elmondottakból kitűnik az egy­mást követő műveletek egymástól függet­lenek és megszakítás nélküli folyamatban következhetnek egymás után, annyival in­kább, mivel az anyagok lényegileg meg­tartják a redukálási hőmérsékletet és mivel az egyes kamrák befogadóképessége olyan, hogy az időközönkénti lecsapolások a jelen lévő fémmennyiségnek csakis egy tört ré­szét képviselik, míg a visszamaradó fém­tömeg thermikus értelemben ugyanazon szerepet tölti be, mint a motorok lend­kerekei. Végül meg kell még jegyeznünk, hogy az (1) tégelyben oxydált fém úgy megy át (2) kamrába, hogy ide a salaknak még nyo­mait sem viszi magával és így ki van zárva az, hogy a megolvasztott fémbe tisztátlan­ságok kerülhessenek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos kemence acélnak szilárd, vagy folyós anyagok segélyével való előállí­tására, melyben a megömlesztés, a fino­mítás és a rekarburálás műveletei foly­tonos üzemben foganatosíthatók, jelle­mezve három, sorjában elrendezett kamra által, melyek közül az első a fém meg­ömlesztésére és a tisztátlanságok oxydá­lására, a második a föloldott oxydok redukálására és a rekarburálásra, a har­madik pedig a végleges kikészítésre van rendelve, mimellett az elektromos áram teljes egészében vezettetik be az oxydáló kamrába, mely utóbbinak salakja oxydáló hatású, míg a másik két kamrába az áram párhuzamosan megosztva vezette-

Next

/
Oldalképek
Tartalom