37710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sellakhoz hasonló gyantaszerű kondenzációs termék előállítására fenolból és formaldehidoldatból
hydben való telített oldatok alakjában és a fenol (karbolsav) hozzákeverése által kapott reakciókeverék hőmérsékletét a forrpontig fokozzuk, mikor is szilárd gyantatermék keletkezik, mely a sellakéhoz hasonló tulajdonságokkal bír. A következő példában a használt anyagoknak a gyakorlati kivitelnél tekintetbe jövő mennyiség viszonyai vannak felsorolva, amikor kondenzálószer gyanánt borkősavat használunk. Példa: Sisakkal és levezető csővel ellátott tágas ólmozott kettős kazánba 155 kg. technikai borkősavat 150 kg. 40%-os formaldehydoldattal hozunk össze. Enyhe melegítéssel a savat teljesen oldjuk és azután 195 kg. 100%-os technikai karbólsavat adunk hozzá. Erre gyengén melegítjük addig, míg a reakció bekövetkezik, mi az egész tartály tartalmát kb. 10 percig élénk forrásban tartja. A reakció befejezése után a gyanta mint olajos tömeg úszik a felületen, ahotínan leszedjük, meleg vízbe hozzuk és főzéssel, kevés ammóniák hozzáadása mellett, a kismennyiségű hozzátapadó fenol és formaldehydtől megszabadítjuk. Hideg vízbe öntve, rögtön fehér, a sellakhoz hasonló rudakká szilárdul meg. Az így kapott termék két különböző próbájának elemzése következő eredményeket adta: C. H. 0. I. próba. 76-40 % 6-23% 17.37 % 100-00 II. próba. 76-48 °/o 6-58 "/o 16-94 % 100-00 H2 0 0-48 o/0 . A jelen eljárással kapott gyantaanyagnak hidegben, ecetsavasoldatban brómfölösleggel való brómozása által majdnem quantitative kapjuk meg a jégecetben, valamint alkoholban oldhatatlan, illetve csak nehezen oldható brómszármazékot, mely 27 77 % brómtartalmat mutat (melyben vagy koncentrált salétromsavval és ezüstnitráttal, valamint maró nátronnal és salétrommal való ömlesztés útján a brómot mint brómezüstot meghatároztuk). A fenol és formaldehyd is ismeretes kondenzációs termékeitől a jelen eljárás szerint előállítható gyantaanyag abban különbözik, hogy a lakk és polituragyártásnál általánosan használatos oldószerekben könnyen oldódik és hogy olyan lakkokat és politurákat képez, melyek a velük kezelt fákon üvegszerü bevonatokat adnak és azoknak természetes színét nem változtatják, mely körülmény a természetes sellakkal készült politurával szemben lényeges előnynek tekintendő, minthogy az utóbbi a sellaknak kevésbbé értékes gyanta- és olajtartalmánál fogva, úgynevezett elmosódott politúrát ad, mely szintén tükörfényes lesz ugyan, de a polírozott fának általános fedőszínt ad és kivirág -zásokat okoz. Ezenkívül azon fák, melyek a jelen eljárással kapott gyantaanyagokból előállított politurákkal vannak lakkozva, illetőleg fényezve, nemcsak szappannal, hanem szódával is lemoshatok, anélkül, hogy a száradásnál nyoma maradna ezen kezelésnek. Ez bizonyítja, hogy a jelen eljárással készített gyantaanyag lúgos folyadékban nem oldódik. Ellenben úgy hidegen, mint melegben igen könnyen oldható alkoholban, methilalkoholban, acetonban és éterben ; benzolban hidegen oldhatatlan, melegen csak kevéssé oldható, benzinben és terpentinolajban nem oldódik, de meleg ricinusolajban oldódik. A természetes sellakkal szemben ezen mesterséges gyantaszerű pótlóanyag, eltekintve olcsóságától, azon tetemes előnyt nyújtja, hogy lakk- és politurgyártásnál használatos oldószerekben maradék hátrahagyása nélkül oldódik úgy, hogy nem csupán anyagveszteség nem keletkezik, mint ez a sellaknál tudvalevőleg történik, hanem a készített lakkok ós politurák tökéletesen tiszták is. Hasonló eredménnyel, mint a borkősavval, kísérleteket tettünk: tejsavval, almasavval, citromsavval és a többi szerves oxysavakkal, mint kondenzálószerrel, de ezen oxisavak a jelen célra magas áruknál fogva nem alkalmasak gyakorlati használatra.
