37701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemenceberendezés karbidok előállítására

Megjelent 190?. évi január hó 7-én. MAGY. jfa KIR. SZABADALMI ^ajjg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 87701. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás és kemenceberendezés karbidok előállítására. LANHOFFER E. GYÁRIGAZGATÓ ÉS CONTINENTALE GESELLSCHAFT FÜR ANGEWANDTE ELEKTRICITÁT CÉG LANDECKBEN. Bejelentésének napja 1906 májns hó 9-ike. Elsőbbsége 1904 október 14-ével kezdődik. A találmány tárgyát képező eljárás célja az, hogy az olvasztókemencékben a karbidok előállítására alkalmazott energia teljesen kihasználtassák. Mint ismeretes, az olvasztási folyamat a j folyékony karbid előállításánál két különálló periódusra oszlik. Az egyikben a kemence a bevezetett nyers anyagokat karbiddá alakítja át és a megolvadt termékkel fokozatosan megtelik; a második periódusban a kemence új anyagok bevezetése nélkül dolgozik, az első munkaperiódusban képezett termék hig állapotra olvasztatik, hogy lecsapolható legyen. A kemence tehát csak az első periódusban végez hasznos munkát, míg a másodikban többnyire nem képződik már karbid, hanem inkább SZ&f" I bad fényiv nagy hőfoka folytán az anyagnak egy nem jelentéktelen része elpárolog és igen finoman szétosztott állapotban a karbidgyárak ismert fehér füstjét képezi. Azon számos kisérlet, mely arra irányult, hogy a karbid tisztán ellenálláshevítés által állíttassák elő, eddigelé nem vezetett eredményre, míg ellenben sikerült a fényiv és az ellenálláshevítés váltakozó alkalma- ! zása által oly gazdaságos eljárást létre- : hoznunk, mely az áram lényegesen jobb kihasználásán kívül még jelentékeny más előnyöket is nyújt, mint csekély elektródafogyasztás és mérsékelt füstképződés. Az alábbiakbari első sorban az eljárás elve | van megmagyarázva, hogy azután a különböző alkalmazások rövidebben legyenek leírhatók. Vegyünk alapul egy közönséges elektromos aknakemencét, mint amilyen ez idő szerint a folyasztott karbid előállítására csaknem általánosan alkalmaztatik. Ezen kemencében egy «munkaáram»-nak nevezhető áram segélyével fényívet képezünk, a kemencét keverékkel megtöltjük, mire a kemence fokozatosan karbiddal telik meg. Az ily módon képezett karbid nem higfolyó, hanem nagyrészt pépszerű masszát ad, mely nem csapolható le. Miután a kemenceakna ily pépszerű karbiddal megtöltetett, a kemence közönséges üzemnél lefödetik és a massza addig tétetik ki a nyitott fényiv behatásának, míg hígfolyó állapotot vesz föl, mire lecsapolható. Ezzel szemben a találmány tárgyát képező eljárásnál a kemencének karbiddal való megtelése után a munkaáramot ! kikapcsoljuk és az elektródát annyira le: bocsátjuk, hogy az előállított termékkel benső érintkezésbe jön. Ezután oly áramot