37639. lajstromszámú szabadalom • Eljárás berillföldnek timföldtől és vastól való elválasztására savak és savanyúsók, különösen szénsav illetve savanyú szénsavas alkáliák segélyével

- 2 — az mondatik, hogy berilliumsókat káliumkarbonát, illetve bikarbonát kicsapja és a csapadék nagy fölöslegben, még szénsav bevezetésénél is igen nehezen oldódik, mi azt találtuk, hogy az így kapott csapadék és a berilliumhidroxid és az úgynevezett bázisos berilliumkarbonátok alkálibikarbonátokban szénsavval vagy e nélkül vagy alkálikarbonátokban szénsavnak egyidejű bevezetése mellett könnyen oldódnak és pedig ezen könnyű oldhatóság maximumátjakkor érjük el, ha az oldatban egy molekula alkálira egy-egy molekula berilliumoxid van jelen. Ezen quantitativ viszonyok nem zárják ki, hogy szándékosan, vagy nem szándékosan ezt "a maximumot nem érjük el, akkor azonban mindig vagy berillföld marad oldatlanul vagy pedig az oldat az equivalens arányon felül — egy molekula alkáli, egy molekula berilliumoxidra — fölös alkálit fog tartalmazni, azaz ezáltal az eljárás előnyét többé vagy kevésbbé csökkentettük. Míg tehát eddigelé a fönt hivatkozott irodalom szerint a berillföldnek elválasztása a timföldtől a jelzett értelemben ki volt zárva, addig mi ezzel ellentétbeu a két földnek quantitativ és technikailag használható elválasztási módját tettük lehetővé, amennyiben felismertük, hogy a berillföld teljes föloldására, a timföldnek egyidejű tökéletes leválasztása mellett, annyi nátriumvagy alkálikarbonátot kell szénsav bevezetése mellett vagy bikarbonátot szénsav be- , vezetése mellett vagy e nélkül alkalmazni, hogy lehetővé tegyük azt a vegyületet, mely az először általunk fölismert equivalens aránynak M2

0: Be 0 felel meg. A találmány megmagyarázására szolgáljanak a következő példák: 1. A timföld, berillföld és vas hidroxidjainak olyan keverékéhez, mely 20 rész timföldet, 10 rész berillföldet és 4 rész vasat tartalmaz, 100 térrész nátronlúgot adunk, ' az oldhatatlan vashidroxidról leszűrjük és szénsavval vagy szénsavval és nátriumbikarbonáttal addig kezeljük, míg az összes nátron, illetve nátriumkarbonát savanyú szénsavas nátronná át nem alakult. A berillföld ekkor simán oldatba megy, a timföld és vasoldatnál visszamarad. A berillföldoldatot elválasztjuk a csapadéktól és melegítés, hígítás, vagy alkálival való kicsapás útján a berillföldet ezen oldatból szilárd alakban leválasztjuk. 2. A hidroxidok föntemlített keverékéhez 62 vagy több rész nátriumkarbonátot és annyi vizet adunk, hogy 2—3-szoros normál oldatot — az alkálira vonatkoztatva — kapjunk és azután addig kezeljük szénsavval, míg az összes nátriumkarbonát nátriumbikarbonáttá alakult és azután úgy járunk el, mint 1. alatt. 3. A hidroxidok fenti keverékét 88'6 vagy több rész nátriumbikarbonát telített vizesoldatával kezeljük szénsav bevezetése mellett_ vagy anélkül és azután tovább úgy járunk el, mint 1. alatt. Ha az 1., 2. és 3. példa szerint járunk el és emellett az oxidkeverék fölöslegét alkalmazzuk, akkor az oldhatatlan részről leszűrt oldat alkálikarbonát mellett csak berillföldet tartalmaz és pedig 1 molekula Naa 0 ra 1 molekula Be O-t. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás berillföldnek timföldtől és esetleg vastól való elválasztására, mely abban áll, hogy a megfelelő hidroxidok keverékétnátriumkarbonátoldattal, és szénsavval vagy nátriumbikarbonáttal, szénsavval vagy enélkíil és pedig olyan aránybán, hogy 1 molekula BeO-ra legalább 1 molekula alkálioxid legyen jelen, kezeljük mindaddig, míg a berillföld oldatba megy. mimel) ett a vas és az öszszes timföld oldatlanul visszamarad. 2. A berillföldnek timföldtől és esetleg vastól való elválasztására szolgáló 1. alatt igényelt eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a hidroxidok keverékét alkálilúgban oldjuk és az oldatot mindaddig szénsavval kezeljük, míg az összes berillföld oldódik, a vas és az összes timföld pedig a csapadékban viszszamarad. PAL_A8 RÉ8ZVÉNYTÁRSA8A0 NYOMDÁJA BUDAPESTEM-