37602. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő készülék
sitiink. A füstfölfogó szerkezet nagyságát j célszerűen úgy választjuk meg, hogy az a kamrát az illető helyen majdnem egészen kitöltse úgy, hogy csak a füsttől megszabadított gázok átbocsátására maradjon elegendő hely a füstfölfogó szerkezet fölött és két oldalán. A füstfölvevő szerkezet általános alakja lelapított kúp, mely hátrafelé konvergál. A füstfölfogó szerkezet hátulsó oldalán (b) nyakrésszel bír, mely a tűzhely egyik oldala felé és ezen keresztülnyúlik és (c) könyökcsőrésszel van összekötve. Másik végén ezen (c) könyökcsőrész (d) csővel van összekötve, mely párhuzamosan halad a tűzhely hosszoldalával és szorosan a tűzhely falazata mellett olyan pontig terjed, mely kevéssel a rostélyfölületen fekvő tüzelőanyagmagasság fölött fekszik és körülbelül Vi-ét, x /3 -át teszi a tűzhíd és a tüzelőajtó nyílásai közti távolságnak. E helyen a (d) cső egy második, (e) könyökcsővel van összekötve, mely másik végével rövid (f) csődarabbal áll összeköttetésben; utóbbi épen a tűzszekrényfal belső oldalánál végződik és az (e) könyökcsőtől kezdve torkolatáig belső átmérőjét tekintve, kúposán szűkül. Egyik, vagy mindkét (c e) könyökcsőben készülékek vannak elrendezve, hogy komprimált levegő- vagy gőzsugarat lehessen abba bevezetni és így segélyével a tűzkamra felé irányuló injektorszerű hatás legyen elérhető. A leírt füstemésztő készülék működésének módja már most a következő: Amint a tüz-et meggyújtottuk, a nehéz gázok és a széntartalmú részecskék legnagyobb mennyisége a füstfölfogóba áramlanak, mely, mint föntebb említettük, amenynyire csak lehetséges, közel van a tűzszekrényhez elrendezve és melynek falazatai a lángokat fölfogják és ezek által annyira fölmelegíttetnek, hogy a tűzgázokkal elragadott, el nem égett gázok és szilárd részek meggyújtatnak, illetőleg elégettetnek. A füstfölfogó szerkezet tehát a tűzszekrényből jövő hő nagy mennyiségét fölfogja, mely a találmánybeli füstemésztő készülék alkalmazása nélkül a kéménybe távoznék és nagy tüzelőanyagveszteséget okozna. A füstfölfogó szerkezet falainak vastagsága a tűzálló anyaggal együtt, melyből ez készítve van, lehetővé teszi, hogy a füstfölfogó szerkezet belső oldalán a füst meggyújtásához szükséges hőt visszatartsuk és pedig azon időpontban is, míg a tűzpiszkálás történik, mikor is a tűzhídról eltávozó gázok hőfoka jelentékenyen csökken úgy, hogy tényleg a füstfölfogó szerkezetbe bejutó összes füst közvetlenül elégettetik. Az ebből keletkező hő a leírt csőrendszeren át a tűzfölületre merőlegesen ismét bejut a tűzhelybe, miáltal intenzív hősugár találkozik a fölszálló gázokkal, melyek a tűzszekrény mellső részéből szállnak föl. A visszavezetett hő közvetlenül a legforróbb helyen vezettetik be és a két áram összetalálkozása derékszög alatt történik, tehát cyklonszerű örvényt létesít, mely addig tartja a szénrészecskéket az intenzív hő zónájában, míg ezek tökéletesen el nem égettettek és pedig azon oxygén hozzájárulásával, mely a tüzelőanyag-ágyon át alkalmas nyílásokból a hamutérbe áramlik. Némely tűzhelyeknél vagy különleges viszonyok mellett célszerű egy második füstfölfogó szerkezetet is elrendezni, mely ekkor úgy helyezendő el, hogy minden füstöt, mely nem áramolt be az első füstfölfogó szerkezetbe, fölfogjon és ezt azután, mint föntebb ismertettük, a tűzhelybe viszszavezesse. Emellett a hátulsó füstfölfogó szerkezet rendszerint megfordítva van elrendezve és, amennyire csak lehet, közel a kéménynyíláshoz, sőt esetleg ebben magában, amint ez a 6. és 7. ábrákon (h)-nál látható. A füstfölfogó szerkezet egyik oldalán ismét (i) nyakrész van elrendezve, továbbá (j) könyökcső és alkalmas (k) cső, mely az Y-alakú (d) cső nyúlványával áll összeköttetésben, és azután, úgy, amint az föntebb ismertetve volt, a tűzhellyel. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Füstemésztő készülék, azáltal jellemezve, hogy a tűzhelyben oly közel a tűzhíd
