37592. lajstromszámú szabadalom • Korong influencia gépekhez

s — maciik, hanem csak negyedik szektora kö­vetkezik. Továbbá az 5. ábra szerint hasz­nált teljes (i) korong helyett, mely egy horgonykorong több vagy összes szektorai­nak közös elválasztó rétege gyanánt szol­gál, két-két szektor közé egy korongnak egyes (il i2 i3) stb. darabjait helyezhetjük, amint- ez a 6. ábrán látható. Hogy az ilyen módon kisebb vagy na­gyobb számú részből alkotott horgonyko­rongnak nagyobb mechanikai szilárdságot kölcsönözzünk, az (e f) korongokat és az (il i2 i3) stb. betéteket, célszerűen még vulkanizálatlan lemezekké hengerelt gumi­ból készítjük, a szektorokkal ellátjuk, ösz­szeszereljük, egymásra sajtoljuk, és vul­kanizáljuk. Az említett részeket azonban más szigetelő anyagból is állíthatjuk elő és alkalmas segédeszközökkel szilárdan egye­síthetjük azokat egy koronggá. Az elektromosságnak a szektorokról való leszedése célszerűen az 1. ábrán föltünte­tett (1) vezető összeköttetés révén a ko­rong széléről (h)-nál, vagy a 3. ábra sze­rint a (k) fémgombok útján vagy pedig, amint ez egyébként kondenzátorgépeknél szokásos, a korongokon keresztülhatoló és a szektorokkal érintkező fémkapcsok útján történik. Az ilyen kemény gumiból ké­szült korongokkal végzett kísérletek már most azt mutatták, hogy bár azoknak belső kisülések előidézte hasznavehetetlenné vá­lása a legnagyobb mértékben meg van aka­dályozva, azok mégis lassanként más okból lettek hasznavehetetlenné. A korong hátsó lapjain végbemenő elektromos kisülések, ill. az eközben fejlődő ozonból és nitrogénoxy­dokból álló gázok lassanként a kemény gumi fölületének vegyi bomlását idézik elő, miál­tal a hátsó fölületek vezetőkké lesznek és az influenciagép végül teljesen fölmondja a szolgálatot. Némely más szigetelőanyag alkalmazásánál is, melyek egyébként kiváló mechanikai és elektromos sajátságokkal bír­nak, az (e f) korongoknak hasonló fokoza­tos bomlása és hasznavehetetlenné válása lépett föl. Hogy ennek dacára az említett, egyéb ki­tűnő tulajdonságaik folytán igen ajánlható anyagokat korongok előállítására használ­hassuk, tekintettel arra, hogy a végzett kí­sérletek szerint a korongok bomlása gya­korlatilag csak a fölületen megy végbe, az (e f) korongokra — mint a 6. ábra mutatja — jelen találmány értelmében egy (d) ré­teget kapunk, melynek fölülete az elek­tromos kisülések, illetve az ezek folytán fejlődő gázok behatása alatt eredeti szi­telőképességét hosszabb ideig megtartja, mint a korong maga. Számos kísérlet utján megállapíttatott, hogy az ilyen réteg például előnyösen vé­kony celluloidkorongból állhat, mely vala­mely alkalmas kötőanyaggal a kemény gumi­ból való tulajdonképeni (e f) korongokra ragasztható vagy más módon megerősít­hető. Némely esetben elegendő már az is, ha a nagyobb ellenállóképességgel bíró szige­telő anyagot oldat alakjában a korongra rá­visszük és azután megszárítjuk. így pl. egy célszerűen csiszolatban ke­mény gumi korongnak zaponnal vagy kám­fornak, illetve celluloidnak acetonban, amyl­acetatban és máseffélében való oldatával foganatosított többszöri bekenése vagy le­öntése útján sokkal nagyobb tartóssággal bíró korongot állíthatunk elő, mint az, mely­nek szigetelő anyaga kizárólag kemény gumiból áll. Ez az eljárás úgy célja, mint az alkalma­zott eszközök tekintetében különbözik az influenciagépek üvegkorongjainak ismert lakkozásától. Ezeket tudvalevőleg oly cél­ból, hogy nedves időjárásnál stb. a verődék­kel szemben megvédjék, sellakoldattal lak­kozzák. Itt tehát épen megfordítva, az üveg a megbonthatatlan anyag és a lakkbevonat az, melyet az elektromos kisülések, illetve az ezek folytán képződő gázok lassanként megbontanak és hasznavehetetlenné tesz­nek. Semmiesetre sem lehetséges, hogy az üvegfölületet, miután eredeti szigetelőké­pességét állandóan megtartja, bármilyen lakkbevonat fölülmúlja, ami pedig ezzel el­lentétben jelen találmány jellemző saját­sága. Jó eredményeket érünk el keménygumiko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom