37592. lajstromszámú szabadalom • Korong influencia gépekhez
s — maciik, hanem csak negyedik szektora következik. Továbbá az 5. ábra szerint használt teljes (i) korong helyett, mely egy horgonykorong több vagy összes szektorainak közös elválasztó rétege gyanánt szolgál, két-két szektor közé egy korongnak egyes (il i2 i3) stb. darabjait helyezhetjük, amint- ez a 6. ábrán látható. Hogy az ilyen módon kisebb vagy nagyobb számú részből alkotott horgonykorongnak nagyobb mechanikai szilárdságot kölcsönözzünk, az (e f) korongokat és az (il i2 i3) stb. betéteket, célszerűen még vulkanizálatlan lemezekké hengerelt gumiból készítjük, a szektorokkal ellátjuk, öszszeszereljük, egymásra sajtoljuk, és vulkanizáljuk. Az említett részeket azonban más szigetelő anyagból is állíthatjuk elő és alkalmas segédeszközökkel szilárdan egyesíthetjük azokat egy koronggá. Az elektromosságnak a szektorokról való leszedése célszerűen az 1. ábrán föltüntetett (1) vezető összeköttetés révén a korong széléről (h)-nál, vagy a 3. ábra szerint a (k) fémgombok útján vagy pedig, amint ez egyébként kondenzátorgépeknél szokásos, a korongokon keresztülhatoló és a szektorokkal érintkező fémkapcsok útján történik. Az ilyen kemény gumiból készült korongokkal végzett kísérletek már most azt mutatták, hogy bár azoknak belső kisülések előidézte hasznavehetetlenné válása a legnagyobb mértékben meg van akadályozva, azok mégis lassanként más okból lettek hasznavehetetlenné. A korong hátsó lapjain végbemenő elektromos kisülések, ill. az eközben fejlődő ozonból és nitrogénoxydokból álló gázok lassanként a kemény gumi fölületének vegyi bomlását idézik elő, miáltal a hátsó fölületek vezetőkké lesznek és az influenciagép végül teljesen fölmondja a szolgálatot. Némely más szigetelőanyag alkalmazásánál is, melyek egyébként kiváló mechanikai és elektromos sajátságokkal bírnak, az (e f) korongoknak hasonló fokozatos bomlása és hasznavehetetlenné válása lépett föl. Hogy ennek dacára az említett, egyéb kitűnő tulajdonságaik folytán igen ajánlható anyagokat korongok előállítására használhassuk, tekintettel arra, hogy a végzett kísérletek szerint a korongok bomlása gyakorlatilag csak a fölületen megy végbe, az (e f) korongokra — mint a 6. ábra mutatja — jelen találmány értelmében egy (d) réteget kapunk, melynek fölülete az elektromos kisülések, illetve az ezek folytán fejlődő gázok behatása alatt eredeti szitelőképességét hosszabb ideig megtartja, mint a korong maga. Számos kísérlet utján megállapíttatott, hogy az ilyen réteg például előnyösen vékony celluloidkorongból állhat, mely valamely alkalmas kötőanyaggal a kemény gumiból való tulajdonképeni (e f) korongokra ragasztható vagy más módon megerősíthető. Némely esetben elegendő már az is, ha a nagyobb ellenállóképességgel bíró szigetelő anyagot oldat alakjában a korongra rávisszük és azután megszárítjuk. így pl. egy célszerűen csiszolatban kemény gumi korongnak zaponnal vagy kámfornak, illetve celluloidnak acetonban, amylacetatban és máseffélében való oldatával foganatosított többszöri bekenése vagy leöntése útján sokkal nagyobb tartóssággal bíró korongot állíthatunk elő, mint az, melynek szigetelő anyaga kizárólag kemény gumiból áll. Ez az eljárás úgy célja, mint az alkalmazott eszközök tekintetében különbözik az influenciagépek üvegkorongjainak ismert lakkozásától. Ezeket tudvalevőleg oly célból, hogy nedves időjárásnál stb. a verődékkel szemben megvédjék, sellakoldattal lakkozzák. Itt tehát épen megfordítva, az üveg a megbonthatatlan anyag és a lakkbevonat az, melyet az elektromos kisülések, illetve az ezek folytán képződő gázok lassanként megbontanak és hasznavehetetlenné tesznek. Semmiesetre sem lehetséges, hogy az üvegfölületet, miután eredeti szigetelőképességét állandóan megtartja, bármilyen lakkbevonat fölülmúlja, ami pedig ezzel ellentétben jelen találmány jellemző sajátsága. Jó eredményeket érünk el keménygumiko-
