37591. lajstromszámú szabadalom • Fényjelző készülék

- 434 — ós a (4) tokkarima között befogott membrán alkotja. Az (1) tok az (5) vezetéken át egy acetylentartállyal van összekötve. Egy a (b) szelepházzal összekötött (7) vezeték a rajzban föl nem tüntetett lángzóhoz vezet. A (2) membrán a (8) csukló segélyével a (9) emeltyűvel van összekötve, melynek vége a (14) szeleppé van kiképezve, mely a (6) szelepház fészkének megfelelőeu van alakítva. A (9) emeltyűnek másik vége egy vagy több (10) csúcsra támaszkodik és az emeltyűnek ezen vége, illetve a rövid (11) kar, valamint egy tokkal szilárdan összekötött (13) tömb között a (12) lemezrúgó van megfeszítve, amely az (1) tokban bizonyos állandó nyomást iparkodik föntartani. A leírt készülék működése a következő: Az (5) csövön át sokkal nagyobb nyomású gáz áramlik be, mintamilyen a lángzó számára szükséges. A tok gázzal telik meg, melynek nyomása lassankint növekedik. A (12) rúgó feszereje akként van megválasztva, hogy a membrán vele éppen egyensúlyt tart, ha a tokban a lángzó számára megkívánt nyomás uralkodik. Ezen nyomásnál a (14) szelepet a (b) szelepház mágnessége tartja zárva. Ha aztán a tokban a nyomás annyira növekedik, hogy ez a mágnességet legyőzi, akkor a (14) szelep a membrán megemelődése folytán a szelepfészekről hirtelen lerántatik. A tok térfogatának ezen hirtelen növekedése folytán a gáz a tokban hirtelen expandál és ekkor a teljesen megnyitott szelepen és a (7) vezetéken át kiáramlik. Ekközben a gáz csak a lángzóban megkívánt nyomásig expandálhat, meit azután a (12) rúgó a membrán erejét legyőzi és a szelepet fészkéhez közelíti. Mihelyt ennek következtében a szelepház mágnessége érvényesül, a szelep hirtelen és előzetes fojtás nélkül záródik. A (14) szelep nyitott helyzeténél a lángzó lángja ég és ezen'égési tartam az (5) csőben történő áramlásnak és a (6) szelepfészek mágnességének változtatásával tetszés szerint módosítható. Megjegyzendő, hogy a (12) rúgó hatása folytán a láng gyakorlatilag állandó nyomás mellett ég, ami igen előnyös. A (12) rúgó, hogy összenyomott és kinyújtott állapotban ugyanoly nagyság nyomást fejtsen ki. lemezrúgó gyanánt van kiképezve és két (11) és (13) támasz közé fogva. Majdnem ugyanoly hatás érhető el spirális lúgóval is, ha az elegendő hosszal bír, ami azonban a készülék méreteit fölösleges módon nagyobbítaná. Magától értődik, hogy nem szükséges magát a (b) szelepházat mágnesezni, hanem lehet e helyett a (14) szelepet mágnesezni vagy pedig a (9) emeltyűt külön egy permanens mágnes által befolyásoltatni. Lehet továbbá a (9) emeltyűt egy mágnessel ellátni, mely az (1) toknak egy moz-1 dulatlan részére hat. A 3. és 4. ábrák a találmány tárgyának oly foganatosítási alakját szemléltetik, melynél egy elektromágnes vau alkalmazva.-, Ezen foganatosítási alaknál szintén meg van az (1) toknak a (3) és (4) részek közé fogott (2) membránja, a (8) csukló, mely a membránt a (10) csúcsok körül ellendíthető (9) emeltyűvel köti össze, továbbá a (12) lemezrúgó, mely az (1) tokfal és a (11) emeltyű karja között van kifeszítve az (5) bebocsátó cső, a (b) szelepház és a lángzóhoz vezető (7) cső. A (14) szelep a (16) rúgóhoz van erősítve, mely egyik végével a (17) tömbhöz van szerelve és a (14) szelepet fészkére szorítja. A (14) szelep fölött a (15) elektromágnes vau elrendezve. Az áramforrásnak egyik (18) vezetéke a (15) elektromágneshez és ettől a (16) rúgóhoz, ill. egy a rúgóhoz erősített kontaktus| lemezhez van vezetve, a másik (19) vezeték pedig a (12) lemezrúgóhoz és egy a (16) rúgóval, ill. a kontaktuslemezzel átellenben elrendezett (20) kontaktushoz megy. A működés a következő: Mint az először említett foganatosítási alaknál a (12) rúgó akként van méretezve, hogy az a membránnal egyensúlyt tart, ha az (1) tokban uralkodó gáznyomás a lángzó számára megállapított nyomást éri el. A gáznak az (5) vezet9ken való további be.