37571. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús szivattyú

á -ábrabeli, egy helybenálló dugattyúval bíró szerkezethez képest nagyobb szivattyúha­tást kapunk, amennyiben a dugattyúk ezen esetben ellentétes irányokban ide- és oda menő mozgást végeznek. Az (j) szívócső (u) toldatban (3. ábra) van vezetve, mely a (v) karral egy darabot alkot; a szívócsö­vet (w) vezetődarab tartja. Az (x) dugaty­tyúrúd a szívócsövön át fölnyúlik és egy másik (y) vezetődarab által van tartva. Ezen vezetődarabok függélyes (z) hasíté­kokkal és ezekre kétoldalt merőlegesen álló, hasított (1) karokkal vannak ellátva. A (z) hasítékokon (2) tengely halad át, mely a (v) támasztókarban van ágyazva. A két hasított (1) kar (3) forgattyúcsappal és (4) kerékkel van ellátva, mely a (2) tengelyre van erősítve és (5) forgattyút tart, mellyel a (2) tengely és a (4) kerék forgatható. A (7) drótkötélén (6) ellensúly függ és a drótkötél a kerék hornyában van megerősítve. A munkamenet lényegében mindkét kivi­teli alaknál ugyanaz, azon eltéréssel, hogy az 1. ábrában a (t) dugattyú helyben áll, míg a 2. és 3. ábra szerinti kivitelnél az (f) dugattyúval ellentétesen ide és oda mo­zog. Ha az (f) dugattyú emelkedik, akkor a (t) dugattyú és a (p) szelep között lévő folyadék a (j) és (h) nyílásokon át az (f) dugattyúból a kútesőbe nyomatik. Ha a cső ily módon megtöltetett, akkor az (i) szelep alatt fölemelkedő minden további folyadék­mennyiség a fölfelé irányuló löketnél kive­zettetik. A lefelé haladó löketnél az (i) sze­lep és az (1) hüvely között lévő folyadék az (f) dugattyúval lefelé mozog és a (t) dugattyúnak a (p) szeleptől való eltávozá­sával a közöttük lévő nyomás csökken, mi­által a (p) szelep alatt lévő folyadék föl­emelkedik és a szelep fölé ömlik. A szívócső megakadályozza, hogy az (f) dugattyúban a (t) dugattyú fölött légür lépjen föl. A (t) dugattyú fölött föllépő minden lég-, illetve folyadéknyomást a (8) nyílások megszüntetik, .melyeket egy alul­ról záró, az orsón vezetett rúgós szelep föd le. A fönt leírt berendezésnél az alapteher, azaz'az (f) dugattyú és azon víztömeg sú­lya, melyet ezen dugattyú tart és mely a hüvely fölemelt helyzetében a hüvelyig terjed, mindig ugyanaz marad és az ellen­súly által kiegyenlíttetik. Az alkalmazandó erő csak annyit tesz ki, mint amennyi az egyes fölfelé haladó löketeknél kivezetett víz súlyának fölemelésére szükséges. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Dugattyús szivattyú, jellemezve egy, alsó végén az (a) kútesőbe illő (1) hüvellyel ellátott és fölső végén (e) szívócsövet tartó (f) dugattyú által, melybe (t) dugattyú van beillesztve, mi­mellett az (1) hüvely alsó vége oly (n) gyűrűt tart, melynek nyílását egy, a le­felé haladó löketnél fölfelé nyíló (p) sza­lep zárja el, míg az (f) dugattyú köz­vetlenül az (1) hüvely fölött egy üreges (g) fejjel van ellátva, melynek ürege a dugattyú üregével (j) nyílásokon át, míg az (f) dugattyú és az (a) kútcső közötti üreggel a (g) fejben elrendezett, egy fölfelé nyíló és az (f) dugattyún veze­tett (i) szeleppel zárt (h) nyílásokon át közlekedik, amidőn az (f) dugattyúban tömített, mozgathatatlan (t) dugattyú­tan elrendezett (8) nyílások egy alulról rúgónyomással záródó, a (t) dugattyú rúdján vezetett szelep segélyével van­nak elzárva és az alulról zárt (a) kútcső szokásos módon (b) szívónyílásokkal van ellátva, azon célból, hogy a (c) szivattyú­emeltyűn elrendezett, a mozgatott ré­szek súlyát kiegyenlítő (d) ellensúly al­kalmazásánál, az egyes fölfelé haladó lö­ketek alkalmával csak azon vízmennyi­ség súlyát kellessen legyőzni, mely ezen löketeknél kiszoríttatik. 2. Az 1. igénypont szerinti szivattyús du­gattyú kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, hogy az (f) dugattyúba tömítve be­illesztett (t) dugattyú egy, az (e) szívó­csövön átvezetett (x) rúdon van meg­erősítve és a szivattyúzásnál ide és oda menő mozgást végez, mely mozgás az (f) dugattyú mozgásával ellentétes irá­nyú, amennyiben az egymásban eltolható

Next

/
Oldalképek
Tartalom