37508. lajstromszámú szabadalom • Gyönge árambiztosító, forrasztás útján rögzített áramzáró alkatrésszel

— 8 — sűrűn egymás mellett rendezhetünk el, amint ez távbeszélőközpontok és más efélék fő­elosztóinál szokásos. A (k) biztosítók fölvételére a merev (g) kar szolgál, amely szabad végén szintén villaszerűén vau kiképezve és egyidejűleg az ismeretes (h) szénvillám­bárítót tartja. A tartó másik (q) karja ru­galmas és vége horogszerűen van kiképezve, amely használati helyzetben (10. ábra jobb­oldalt) az (f) csillag homlokfelületén át an­nak egyik ágába kapaszkodik. A (g) és (q) karok középsíkja párhuzamos a (k) bizto­sító hossztengelyével. Ha a (k) biztosítóban lévő könnyen meg­olvadó forrasz a hevítőtekercs által fejlesz­tett meleg folytán meglágyul, akkor a ru­galmas (q) kar az (f) csillagot elforgatja emel­lett arról lepattan, az áramkört megszakítja és az (r) kontaktusrúgóra támaszkodik, mi­által ellenőrző áramkört zár és a vezeték földzárlatot vagy más efélét kap. Az új biztosító azonban sajátságosan, ki­képezett betétdarab alkalmazása esetén az ezidőszerint általánosan alkalmazott olyan tartókban is használható, amelyek lénye­gileg két villából állanak és arra szolgálnak, hogy a biztosítóra hosszirányban húzó ha­tást fejtsenek ki. A 12—16. ábrák ezen foganatosítási ala­kot tüntetik föl. A tartó két (g) és (s) karja szabad végeiken a szokásos módon villa­szérűén van kiképezve úgy, hogy a régi hevítőtekercsek azokba közvetlenül betol­hatok. Az (8) karba már most először a (t) betétet helyezzük be (16. ábra), melynek talpa akképpen van alakítva, hogy az (s) kar villájába betolható és célszerűen a (tl) toldat segélyével, valamint a (t2) kiemelke­dés révén forgásban gátolva van. A (t) be­tétdarab továbbá a (t3) horoggal a (k) he­vítőtekercs (f) csillagába kapaszkodik, mi­mellett a (k) biztosító (dl) karimával a (g) kar villájába van betolva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gyöngeárambiztosító, amelynél forrasz segélyével rögzített, rugó behatása alatt álló áramzáróalkatrész a forrasznak a hevítőtekercs hatása folytán való meg­olvadása után a rúgó által elforgattatik és összeköttetése a gyöngeáramkörben fekvő megszakítási helynek másik áram­záróalkatrészével megszűnik, jellemezve azáltal, hogy a forrasz segélyével rögzí­tett áramzáralkatrész forgó csillag gya­nánt van kiképezve és a hevítőtekercs olyan el nem forgatható, tőle rossz melegvezetőanyag által elválasztott fém­köpennyel van körülvéve, amely a biztosí­tónak a tartón való megerősítésére szol­gál oly célból, hogy a forrasz megolva­dásánál mozgatandó tömeg, valamint a melegelvezetés a tartó útján a legcse­kélyebb mértékre csökkentessék. 2. Az 1. igény szerinti gyöngeárambiztosító egy foganatosítási alakja, jellemezve az­által, hogy a hevítőtekercs fémmagot vesz körül, amelynek végéhez a csillag könnyen olvadó forrasz segélyével van erősítve. 3. Az 1. igény szerinti gyöngeárambiztosító egy foganatosítási alakja, jellemezve az­által, hogy a hevítőtekercs egy el nem forgatható csövet és ebben könnyen meg­olvadó forrasz segélyével megerősített pecket vesz körül, amelynek végén a csillag rögzítve van úgy, hogy a forrasz megolvadásánál a pecek a csillaggal együtt elfordul. 4. Tartó az 1. igény szerinti gyöngeáram­biztosítókhoz, jellemezve két olyan kar által, amelyek középsíkjukkal a biztosí­tók hossztengelyére függélyesen állanak és amelyek egyike a hevítőtekercs helyt­álló külső részét veszi föl, míg másika a biztosító forgatható csillagjába kapasz­kodik. 5. Tartó az 1. igény szerinti gyöngeáram­biztosítókhoz, jellemezve két olyan kar által, amelyek középsíkjukkal a biztosító hossztengelyéhez párhuzamosan állanak és amelyek egyike a hevítőtekercs helyt­álló, külső részéi veszi föl, míg másika a biztosító forgatható csillagjába kapasz­kodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom