37485. lajstromszámú szabadalom • Hidraulius emelőgép

- s -vattyú (20 és 21) hosszanti furatokkal is el van látva. A (19 és 20) furatok (22) keresztcsatorna útján közlekednek egy­mással. A (20) furat alul ki van szélesítve és külön (23) tartály útján van légmente­sen elzárva. A külső (4) dugattyú alsó végére (24) tömítő karima van húzva és azonkívül előnyösen (25) bőrtömítéssel is bír. A (4) dugattyú fenéklapjához alul (34) nyílásokkal bíró (26) tartály van csavarok útján erősítve. A (19 20 és 21) furatokat alul (27 28, ill. 29) szelepek zárják el. E szelepek kö­zül (27) a nyomószelepet, (28) a tápszele­pet és (29) a sülyesztőszelepet jelöli. A szelepeket záró helyzetben rugók tartják. A (21) furatot elzáró (29) sülyesztőszelep fölső végére a (21) furatba dugott (30) szög, erre pedig a gépfejen áthatoló (31) sü­lyesztőrúd nehezedik. Az alkalmas módon vezetett (31) sülyesztőrúd fölső végére a fejüreg belső falához ágyazott (32) szög­emelő egyik karja támaszkodik, másik karja pedig a (33) csavar hatása alatt áll. A gép használati és működési módja a következő: A mozgató erőül szolgáló folyadékot a (8) csavar megeresztése után a (9) töltő nyíláson át beöntjük úgy, hogy az a fejet és a (10) nyílás útján a külső (4) dugattyú­hengert teljesen megtölti. A gépben volt levegő eltávozása után a (8) csavart ismét szorosan meghúzzuk. Ha már most a hajtó­tengely külső négyszögvégére helyezett kulcs segélyével vagy bármi más módon a (12) tengelyt az 1. ábrán látható helyzeté­ből körülbelül negyedkörívben, vagyis a lehető határig fölfelé forgatjuk, akkor a hajtórúddal a (13 14 15 16) részek útján összekötött (11) dugattyúrúd függélyes irányban fölfelé mozog, minek következté­ben a (18) szivattyúhengerben (lásd 2. és 4. ábrát) légüres tér származik úgy, hogy a (19 és 22) csatornákon át a szívóhatás a (28) tápszelepet rúgóhatása ellenében ki­nyitja, mire a folyadék a (20) furatból a (23) tartályba és a (22) és (19) csatornákba tódul. A hajtótengely visszaforgatása által már most a (28) tápszelep ismét záródik, a (27) nyomószelep pedig a kifejtett nyo­más következtében kinyílik úgy, hogy a (19) furatban volt folyadék a (26) tartályba, illetőleg a hajtótengely ismételt ide-oda­forgatása által a (34) nyílásokon át magá­nak tért szerezni igyekezvén, a (3) térbe (lásd 2. ábrát) nyomul és a külső (4) du­gattyúhengert a (2) hengerben fölnyomja és a (7) födélre helyezett terhet emeli. A (11) dugattyúrúd minden egyes ide-oda­járásánál tehát a külső dugattyú annyira fog fölemelkedni, mint amennyi a (3) térbe szorított folyadék térfogatának megfelel. A megemelés, melyhez csak igen csekély kézierő kifejtése szükséges, addig történ­hetik, míg a gép fejében és a külső du­gattyúhengerben levő folyadék teljesen át nincs szorítva a (3) térbe, mimellett az űrtartalmak úgy lehetnek méretezve, hogy a (6) szivattyú teljesen átnyomott folyadék esetében még mindig eléggé szilárdan fogva tartassék a külső (2) hengerben. A gép bármely megemelt helyzetében minden további segédeszköz nélkül szilár­dan megáll. Ha a gépet lebocsátani kívánjuk, a (33) csavart egyszerűen befelé csavarjuk, mi­által a (32) szögemelő alsó karja a (31) siilyesztőrúdat lenyomja úgy, hogy a (30) szög útján a (29) retesz kinyílik és a fo­lyadék a (2) hengerben járó részek súlyá­nál fogva mindaddig visszafolyik a (4) dugattyúhengerbe, míg a (33) csavar meg­eresztése által a (29) szelepet ismét el nem zárjuk. A gép egyes alkatrészeinek kiképzése a találmány keretén belül sokféleképen mó­dosítható. így nem érintik a találmány lényegét a hajtórúd mozgató szerkezetének a rúgótartály és tápszelep tartályának, valamint a sülyesztőszelepet működtető szerkezet mineműsége. A lényeg minden­kor hengeres talapzatban folyadék nyo­mása által fölfelé nyomott dugattyúhenger elrendezésében áll. melyhez szívó- és nyomó hatás kifejtésére tápláló, nyomó és sülyesztő szeleppel fölszerelt szivattyúhenger, illető­leg ezzel együttműködő dugattyúrúd van csatlakoztatva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom