37481. lajstromszámú szabadalom • Vákuumcső
be. Ez a (24) anyag szilárd vagy mechanikus úton fölaprózott, még előnyösebben szemcsés anyag, pl. finom homok lehet, melyet valamely rostos tömítő anyag, minő az üveggyapot rögzít a kellő helyzetben. A gáznak szabályos áramlását legelőnyösebben szelepszerű tagok biztosíthatják, melyeket valamely, a nyomásnak vagy a gáz állapotának változó hatása alatt működő szerkezet működtet. Ha a berendezést vákuum lámpánál alkalmazzuk, a szelep működését elektromágnes szabályozza, melynek gerjesztése a csőben levő gáz elektromos vezetőképességének megfelelően változik. Bármily elég érzékeny szelep alkalmas erre a célra, ajánlatos azonban oly szelep alkalmazása, melynél valamely sűrű folyadék föd el és tesz szabaddá egy finom lyukakkal biró dugót, melyen a gáz lassan átszivároghat. Ezt a lyukacsos dugót (7) jelzi, a dugó legelőnyösebben nem nagyon tömör ívlámpa szén lehet. Minél sűrűbb a szén, annál rövidebbnek kell a dugónak lennie, melyen a gáz átszivárog. Ez a (7) dugó a (6) csőhöz csatlakozó (8) cső végében van elhelyezve, mely cső a (9) kamarában foglal helyet. Ez legelőnyösebben üvegből készül és a (2t) vagy (21l ) csővel kapcsolt szelepházat alkot, melyben valamely záró folyadék, legelőnyösebben kéneső van. Ez a (7) dugót körülveszi és oly magasságig födi, hogy a dugó csúcsa a kénesőből kiálljon, illetve ebből kiemelkedjék, mikor a kéneső szintje kevéssé megváltozik, pl. egy merülő dugattyú vagy (10) folyadék kiszorító hatása következtében. Ez a (10) folyadékkiszorító egy üvegcső lehet, melynek falán a levegőt vagy gázt a (7) dugó csúcsához hozzájutni engedő nyílása van. Mikor a folyadék kiszorító elmozdul, a (7) dugó csúcsa a folyadék fölszíne fölé emelkedik vagy ez alá sűlyed és így a lyukacsos dugó ama fölszinét, melyen a gáz átszivárog, megváltozni engedi. Lehet a berendezés olyan is, hogy a dugó csúcsa a folyadékból állandóan kiáll, ekkor csakis az átszivárgott gáz mennyisége fog a kiálló rész nagyságának megfelelően változni. Előnyös, ha a dugó fölső része a hatás érzékenyebbé tétele céljából kúpos. Ha a folyadék egész fölszíne ugyanannak a gáznyomásnak van kitéve, a nyomás változása nem idézi elő a szelep beállításának megváltoztatását és a szelep mindig a folyadékkiszorítót mozgató elektromágnes hatásának megfelelően fog beállani. A (16) elektromágnes lemezekből összeállttott (12) magja a (10) folyadékkiszorító cső alakú (13) nyujtványában van elhelyezve. A (9) kamara a (17) kengyeleken van fölfüggesztve. Ha a (16) csévét a (9) csövön a (15) csavarok segélyével függélyes irányban beállítjuk, a (7) dugónak a folyadékból kiálló részének nagyságát tetszés szerint szabályozhatjuk. Kéneső alkalmazása záró folyadék gyanánt azért előnyös, mert a kéneső a gázt jól elzárja és mert a (7) dugó lukacsait nem tömi el. A (16) elektromágnes oly módon van bekapcsolva, hogy a gáztömeg elektromos ellenállásának változása a mágnes gerjesztését is változtatja. Ez az elektromágnest akár a transzformátor primércsévéjébe kapcsolhatjuk (4. ábra), hol (5) a tápláló vezetéket jelzi, akár pedig a szekundér csévéjébe (5. ábra). Ismeretes, hogy van egy bizonyos gáznyomás, melynél a gáz elektromos ellenállása a legkisebb és hogyha a vákuum eme nyomás alá sűlyed. az ellenállás nő. Gazdaságos üzem szempontjából előnyös, ha a nyomás lehetőleg közel van eme kritikus nyomáshoz, de ennél annyival alacsonyabb, hogy a feszültséget ama pontig növelhessük, melynél az ellenállás a vákuum növekedésével nő. Ily viszonyok között az elektromos energia hatása következtében a gáz ellenállása csökkeni fog, tehát az elektro-mágnes csévéjén, valamivel több áram fog átfolyni és a folyadék fölszíne a (10) folyadékkiszorító megemelkedése következtében emelkedni fog. Ennek következtében a (7) dugón több gáz áramolhatik át a lámpába, míg abban a normális viszonyok helyre nem állanak, mikor a (10) folyadékkiszorító ismét sülyedni fog. A transzformátor vagy magas transzformátor (6. ábra) vagy palástos transzformátor (7. ábra) lehet és a (18) tokban egy (37)
