37456. lajstromszámú szabadalom • Újítások alkáliklorid-oldatoknak kéncsőkatóda segélyével történő elektrolytos elbontására szolgáló berendezéseken

fragma lehetőleg közel legyen az (e) edény fenekén elterülő (f) kéneső katbodától. A harang alakú (a) edény körül szabadon maradó (g) tér fölül egy (h) és alul egy (hl) cső utján van az (i) tartállyal (koncentráló tartállyal) összekötve, melyben az elbontandó chlorid, pld. natriumchloric) van szilárd állapotban elhelyezve. A (hl) csőbe egy megfelelő (h2) szivattyú van bekapcsolva. Az (a) edényen belül levő tér hasonló módon van a (j) és (jl) csövek utján egy másik (k) koncentráló edénnyel kapcsolva. Eme (j) és (jl) csövek a kiváltás megkönynyítése céljából kénesős elzáráson lehetnek átvezetve, ezek közül az 1. ábrán csakis a (j) cső (j2) kénesős elzárása látható, mely csőbe még a rajzon a (h2) szivattyú által elfedett (j3) szivattyú is be van kapcsolva. Ez a két tér az (1) vonalig chloridoldattal ván töltve. Az (e) edénynek az (f) kénesőkathodát tartalmazó fenekén két (m) és (n) cső van alkalmazva. Az (m) cső egy (o) szekrény fölső részén van tömítve átvezetve és a szekrény belsejében egy áttört (p) csővel van összekötve. Az (o) szekrény belsejében a (p) cső furatai alatt (1) alakú (r) bádogtartók vagy hasonlók segélyével (s) dróthálók vannak fölfüggesztve, melyek között — mint azt megrajzoltuk — más, belső végeiken (tl) vezető lécekkel ellátott (t) lemezek függnek. Az (n) cső — melybe az (nl) kénesőszivattyú van bekapcsolva — az (o) szekrény alsó végéhez kapcsolódik. Ezt az (nl) szivattyút a megrajzolt módon a (h2) szivattyú hajthatja. Az (o) szekrény az (u) vonalig vizzel vagy hig lúggal van töltve és a (H) elvezetőcsővel van ellátva. Az (a) edény fölső részéhez a (Cl) chlorgázelvezetőcső csatlakozik. A (v) áramforrás pozitív sarka a (c) anodához vezető (d) dróttal van összekötve, a negatív sark pedig a kéneső, illetve az amalgam keringését előidéző (m, o, n, nl, és f) vezeték valamely alkalmas pontjával van kapcsolva. Elektrolyzisnél a kénesőkörfolyam mellett még a két föntebb megnevezett koncentráló körfolyam ís működik. A (fém alakjában) az (f) kathodán levált alkali és az (ion alakjában) az r

b diafragmán átmenő chlor leválása következtében liigabbá váló oldat a (g) térből a (h) csövön az (i) tartály fölső részébe megy és (hl) (csövön beáramló) töményebb tiszta oldatnak ad helyet, viszont a (c) anodán levált szabad chlor és az r

L diafragmán átmenő alkalifémionok leválása következtében hígabbá váló, chlorgázt, illetve a chlor különböző oxydjait tartalmazó oldatot az (a) edényből a (jl) csövön beáramló töményoldat fokozatosan kiszorítja és a (j) csövön a (k) koncentráló tartályba szorítja. Egyidejűleg az (f) kéneső, illetve amalgam réteg is állandóan az (n - m) irányban mozog. A (p) cső furatain kifolyó amalgam az (s) dróthálók mentén lefelé csörgedezik és az elektronegativ (r és t) lemezek között a vizzel vagy hig lúgoldattal nagy fölületen érintkezik. Ez az elrendezés—mint azt kísérletileg megállapítottuk, — az analgám gyors kimosását teszi lehetővé. A 2. ábrán látható foganatosítási alaknál anodák gyanánt szénből vagy más hasonló anyagból készült (c) rudak vagy lemezek, kathodák gyanánt pedig egy (f) drótháló vagy áttört fémlemez szolgál, melyen kéneső folyik végig. A tiszta oldatot tartalmazó (g) tér itt az (f) kathoda két oldalán fekszik é§ két (b) diafragma utján van a chlorgázt tartalmazó (al) tértől elválasztva. A tiszta és a chlorgáztartalmu alkalichlorídoldat körfolyama ennél a foganatosítási alaknál az 1. ábrán látható (h2 és j3) szivattyú nélkül megy végbe, az (o) kilúgzótartály közvetlenül az elektrolytos elbontó berendezés alatt fekszik. Az (m) cső igen rövid és kéneső elzárás gyanánt szereplő (ml) edénnyel vagy gömbbel van fölszerelve, melytől a közvetlenül az (r) drótháló fölött kitorkolló (pl) csövek indulnak ki. SzABADÁLMI IGÉNYEK. 1. Újítás alkalichloridoldatoknak kénesőkathoda segélyével történő elektrolytos elbontására szolgáló berendezéseken, jel-