37447. lajstromszámú szabadalom • Derítő berendezés

— 2 — vattyúk stb. alkalmazása nélkül vezethet­jük a derítőberendezésbe, minek következ­tében ez jóval egyszerűbbé és olcsóbbá vá­lik, mint az eddig ismert ilynemű berende­zések, melyeknél a levegő keringésének gyorsítására mechanikus szerkezetek vol­tak szükségesek. Ismeretes már eddig is a derítő vagy oxy­dálóágynak zárt tartályban való alkalma­zása és ebben levegő bevezetése. Eddig azonban a levegőt a derítőtartály fölső ré­szébe vezették be, miért is a derítőágyon alulról fölfelé nem mehetett át szabadon és a biológiai tisztítást sem tehette élén­kebbé. Ép így ajánlották már azt is, hogy a biológiai tisztításnál érezhetővé váló kel­lemetlen szagot kéményen át vezessük el, de ez sem okozott a derítő ágyban élén­kebb levegőkeringést, mert ehhez okvetle­nül szükséges, hogy a derítőtartály áttört feneke a légköri levegővel szabad összeköt­tetésben legyen. Találmányom tárgya a csatolt rajz 1. ábráján függélyes metszetben, 2. ábráján az 1. ábra A—B vonala sze­rint vett metszetben látható, míg a 3. ábra egy nagyobb, több derítőágyból álló derítőberendezés sematikus fölülné­zete. A tulaj donképeni (r) derítőkamrát — mely ép úgy, mint az egész berendezés, falazat­ból, betonból, kőagyagból vagy más hasonló anyagból készül fölül legelőnyösebben egy (a) vaslemez útján légmentesen van elzárva, míg (b) feneke át van törve és legegyszerűbben oly módon állítható elő, hogy azt egymással szemben eltolt, maguk között (c) nyílásokat szabadon hagyó téglák­ból falazzuk. Ez a fenék boltozott úgy, hogy alatta a szűrőágy egész hosszán vé­gignyúló (d) csatorna képződjék, mely a friss levegő hozzávezetésére és a tisztavíz elvezetésére szolgál és oly célból, hogy a levegőt jobban elossza és a tiszta vizet könnyen elvezesse, kúposán van kiképezve. Ez a (d) csatorna a külső levegő beveze­tésére szolgáló (s) aknával nyilt kapcsolat­ban áll. Az (r) derítőkamra, — melybe a (h) elvezetőcsatorna torkollik be — a tu­lajdonképeni derítő- vagy oxydálóággyal, tehát legelőnyösebben három különböző szemnagyságú (e f g) kőszénsalakréteg­gel 1—1 • 5 m. magasságig ki van töltve, a legdurvább darabokból álló és egyidejűleg legvastagabb (e) salakréteg legalul fek­szik, a legfinomabb darabokból álló réteg pedig a födőréteg. A legdurvább rétag azonban — mint az a rajzokból kitűnik — egyik keskenyebb végén egészen az (r) de­rítőkamra (h) nyílásáig nyúlik, minek kö­vetkeztében a fölfelé áramló levegő job­ban eloszlik a derítőkamrában, mint azt az 1. ábrán látható nyilak jelzik és könnyebben jut a (t) ülepítőtartály fölső részébe és in­nen az (i) nyíláson az (u) ülepítőtartályba, hogy ebből a (k) csövön át a kéménybe jusson. Az ülepítő tartályból jövő (1) cső a szennyvízeket egy vagy több, legelőnyöseb­ben V-keresztmetszetű (m n) elosztócsator­nára szállítja, honnan azok állandóan a fölső derítőrétegre folynak, hogy az ösz­szes rétegeken áthatolva, a (c) nyílásokon a (d) csatornába és innen az (o) nyíláson az (s) levegőakna legalsó részébj folyja­nak, mely akna fölül legelőnyösabben egy (p) szitalemezzel van elzárva. Ennek az aknának legalsó részéből a tisztított víz előnyösen egy (v) gyűjtőmedencébe jut(l. ábra). Derítőberendezésem működési módja rö­viden a következő: Mialatt a friss levegő a káros gőzöket és bűzös anyagokat magával víve, a (p) lemez áttörésein az (s) aknába és a lakóház vagy a berendezés kéményének szívóhatása alatt az (o) nyíláson, (d) csatornán, (c) nyíláso­kon, (e) derítőrétegen, (h) nyíláson, a (t), illetve az (i) nyíláson az (u) ülepítőmeden­cébe és a (k) csövön a kürtőbe áramlik, a szennyvizek úgyszólván ellenáramban a (t) és (u) ülepítőtartályokból — hol azokból az iszap és más nehezebb anyagok elválnak és melyeket egy födél zár el — az (l) csö­vön az (m n) elosztócsatornákra folyik, a (g f e) rétegeken átszivárog, a (c) nyílá­sokon a (d) csatornába jut és az (o) nyílá­son az (s) akna alsó részébe folyik, hon­nan a (q) csatornán teljesen tiszta és szag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom