37447. lajstromszámú szabadalom • Derítő berendezés

— 2 — vattyúk stb. alkalmazása nélkül vezethetjük a derítőberendezésbe, minek következtében ez jóval egyszerűbbé és olcsóbbá válik, mint az eddig ismert ilynemű berendezések, melyeknél a levegő keringésének gyorsítására mechanikus szerkezetek voltak szükségesek. Ismeretes már eddig is a derítő vagy oxydálóágynak zárt tartályban való alkalmazása és ebben levegő bevezetése. Eddig azonban a levegőt a derítőtartály fölső részébe vezették be, miért is a derítőágyon alulról fölfelé nem mehetett át szabadon és a biológiai tisztítást sem tehette élénkebbé. Ép így ajánlották már azt is, hogy a biológiai tisztításnál érezhetővé váló kellemetlen szagot kéményen át vezessük el, de ez sem okozott a derítő ágyban élénkebb levegőkeringést, mert ehhez okvetlenül szükséges, hogy a derítőtartály áttört feneke a légköri levegővel szabad összeköttetésben legyen. Találmányom tárgya a csatolt rajz 1. ábráján függélyes metszetben, 2. ábráján az 1. ábra A—B vonala szerint vett metszetben látható, míg a 3. ábra egy nagyobb, több derítőágyból álló derítőberendezés sematikus fölülnézete. A tulaj donképeni (r) derítőkamrát — mely ép úgy, mint az egész berendezés, falazatból, betonból, kőagyagból vagy más hasonló anyagból készül fölül legelőnyösebben egy (a) vaslemez útján légmentesen van elzárva, míg (b) feneke át van törve és legegyszerűbben oly módon állítható elő, hogy azt egymással szemben eltolt, maguk között (c) nyílásokat szabadon hagyó téglákból falazzuk. Ez a fenék boltozott úgy, hogy alatta a szűrőágy egész hosszán végignyúló (d) csatorna képződjék, mely a friss levegő hozzávezetésére és a tisztavíz elvezetésére szolgál és oly célból, hogy a levegőt jobban elossza és a tiszta vizet könnyen elvezesse, kúposán van kiképezve. Ez a (d) csatorna a külső levegő bevezetésére szolgáló (s) aknával nyilt kapcsolatban áll. Az (r) derítőkamra, — melybe a (h) elvezetőcsatorna torkollik be — a tulajdonképeni derítő- vagy oxydálóággyal, tehát legelőnyösebben három különböző szemnagyságú (e f g) kőszénsalakréteggel 1—1 • 5 m. magasságig ki van töltve, a legdurvább darabokból álló és egyidejűleg legvastagabb (e) salakréteg legalul fekszik, a legfinomabb darabokból álló réteg pedig a födőréteg. A legdurvább rétag azonban — mint az a rajzokból kitűnik — egyik keskenyebb végén egészen az (r) derítőkamra (h) nyílásáig nyúlik, minek következtében a fölfelé áramló levegő jobban eloszlik a derítőkamrában, mint azt az 1. ábrán látható nyilak jelzik és könnyebben jut a (t) ülepítőtartály fölső részébe és innen az (i) nyíláson az (u) ülepítőtartályba, hogy ebből a (k) csövön át a kéménybe jusson. Az ülepítő tartályból jövő (1) cső a szennyvízeket egy vagy több, legelőnyösebben V-keresztmetszetű (m n) elosztócsatornára szállítja, honnan azok állandóan a fölső derítőrétegre folynak, hogy az öszszes rétegeken áthatolva, a (c) nyílásokon a (d) csatornába és innen az (o) nyíláson az (s) levegőakna legalsó részébj folyjanak, mely akna fölül legelőnyösabben egy (p) szitalemezzel van elzárva. Ennek az aknának legalsó részéből a tisztított víz előnyösen egy (v) gyűjtőmedencébe jut(l. ábra). Derítőberendezésem működési módja röviden a következő: Mialatt a friss levegő a káros gőzöket és bűzös anyagokat magával víve, a (p) lemez áttörésein az (s) aknába és a lakóház vagy a berendezés kéményének szívóhatása alatt az (o) nyíláson, (d) csatornán, (c) nyílásokon, (e) derítőrétegen, (h) nyíláson, a (t), illetve az (i) nyíláson az (u) ülepítőmedencébe és a (k) csövön a kürtőbe áramlik, a szennyvizek úgyszólván ellenáramban a (t) és (u) ülepítőtartályokból — hol azokból az iszap és más nehezebb anyagok elválnak és melyeket egy födél zár el — az (l) csövön az (m n) elosztócsatornákra folyik, a (g f e) rétegeken átszivárog, a (c) nyílásokon a (d) csatornába jut és az (o) nyíláson az (s) akna alsó részébe folyik, honnan a (q) csatornán teljesen tiszta és szag-