37445. lajstromszámú szabadalom • Generátor bitumentartalmú tüzelőanyagokhoz fölülről lefelé történő égéssel

— 2 jelenléte esetén a keletkező gázok elégése tökéletes és a hygroszkopikus, valamint a szénhydrogének elégése folytán kémiailag kötött vízgőz jelentékeny része is az izzó koksz által, mely a bitumendús tüzelőanyag gázmentesítése után keletkezik, rögtön ke­letkezése után szétbontatik. A mélyebb ré­tegekbe nyilvánvalóan csak csekély meny­nyiségű szabad oxygén jut úgy, hogy a víz­gőz maradványának és a szénsavnak a mé­lyebben fekvő kokszrétegek hatása alatt való szétbomlása és az ezzel összekötött hőlekötés folytán a hőfok a gáz kiáramlási helye felé gyorsan csökken. Azonkívül megfigyeltetett, hogy ha a lég­áram sebessége a fölső generátoraknarész­ben a kellő mérték alá sülyed, az égés a legfölső tűzzónában intenzitásából veszít, ami ezen tűzzóna meghosszabbodásából és kevésbbé éles határolódásából válik észre­vehetővé. Ekkor rendszerint paraffin és kátrány lép föl a gázban. Azonkívül a tűz ez esetben fölfelé kiszélesedik és a generá­torakna fölső nyílásán kidagad. Ha ellen-Len a légáram sebessége túlságos nagy, a tűz lefelé vándorol, miközben szintén, és pedig lefelé szabálytalanul széthúzódik. A nagyobb kiterjeszkedés folytán ekkor a hő­fok ugyanoly mértékben csökkenni látszik, mert a tűz ezen lefelé vándorlása közben szintén kátrány és paraffin lép föl a gáz­ban. A generátor egyenletes megterhelése, melynél a tűz állandóan ugyanazon helyen marad, már most a szívógázgenerátorok praktikus üzemében el nem érhető. Mégha a mótor állandóan egyenlően maradna is megterhelve, a gázfogyasztásban tetemes ingadozások idéztetnének elő már a tüzelő­anyag változó nedvességi foka folytán. Mindenekelőtt azonban az üzemek nagy ré­szében az erőszükséglet igen tetemes mér­tékben ingadozik és ehhez képest a gene­rátoraknában a légáram sebessége is vál­tozik. Hogy már most ezen viszonyokkal szá­mot vessünk és a föltaláló által tett fölfe­dezéseket műszakilag hasznosítsuk, a jelen találmány értelmében a generátorakna fölső részét bizonyos minimális keresztmetszettől lefelé bizonyos maximális keresztmetszetig fokozatosan bővítjük, mely utóbbi kereszt­metszettel a generátorakna a gáz kiszívási helyéig elég nagy hosszúságban lefelé van vezetve, hogy minden körülmények között biztosítsuk a fölülről bevezetett oxygén­nek az elgázosításra való kihasználását. Ez­által elérjük, hogy a légáram sebessége a tüzelőanyagon belül egy szűkre szabott zó­nában a generátor fölső aknarészében a legnagyobb beáramlási sebességtől a mé­lyebb zónák felé a gyors egyenletes kereszt­metszetnövekedésnek megfelelően egyenle­tesen csökken úgy, hogy a méretek alkal­mas megválasztásánál a legszűkebb és a legbővebb aknakeresztmetszet között vala­mely helyen minden körülmények között azon légáram&ebesség áll elő, mely a gázok kritikus fölhajtó sebességével egyenlő. A mellékelt rajzon egy ilyen generátor van függélyes hosszmetszetben vázlatosan föltüntetve. A (g) gázelvezető cső ezen ge­nerátornál a generátoraknát alul elzáró (r) rostély fölött bizonyos magasságban van elhelyezve. A (g) gázelvezető cső fölött a generátorakna (d)-nél bizonyos magasság­ban állandó keresztmetszettel van kiké­pezve, ezután (c)-nél fölfelé lépcsőszerűen vagy pedig egyenletesen gyorsan szűkül a szűk fölső (b) töltő nyílásig, melyre fönt, célszerűen a falazaton kívül, a (t) töltőtöl­csér van fölillesztve. Fontos, hogy a generátoraknába semmi más helyen be ne vezettessenek tetemes légmennyiségek, csak egyrészt az (r) ros­télyon keresztül és másrészt a (t) töltőtöl­cséren és a fölső (b) töltőnyíláson keresz­tül. A generátor alsó aknarésze, mely az alsó (r) rostély és a (g) gázelvezető cső között van, az ilyen generátoroknál ama föladattal bír, hogy a fölső aknarészben a tüzelőanyag gázmentesítése folytán képző­dött kokszot elgázosítsa és teljesen hamúvá égesse, hogy ezáltal ne csak a tüzelőanyag tökéletes kihasználását biztosítsuk, hanem : az egész tüzelőanyagoszlop egyenletes le­' sülyedését és ezzel a friss tüzelőanyagnak a fölső gázmentesítési zónába egyanlete-

Next

/
Oldalképek
Tartalom