37437. lajstromszámú szabadalom • Berendezés zárt helyiségekben levő levegőnek nedvesítésére, temperálására és tisztítására
gőt nedvesíteni és hűteni, amint erre nyáron szükség van. Igen lényeges tényező tehát, hogy a levegő nedvesítésére gőzt vagy vizet használunk-e. Ezenkívül a ventilátorok hajtása külön, és pedig nem lényegtelen hajtóerőt igényel, míg a találmány tárgyánál a porlasztott víz képezi a levegő szállítására szolgáló ha j tó közeg et. A találmány szerint a vízpor elől elszorítja a levegőt, ezáltal vákuumot idéz elő, mely friss levegő által töltetik ki. Ezen friss levegőnek a vízporon keresztül kell áramolnia, ezzel bensőleg keveredik, minek következtében portartalmát teljesen elveszíti, úgyszólván baktériummentessé válik, 100%-ig telíttetik nedvességgel és a vízpor hőmérséklete szerint lehűttetik vagy fölmelegíttetik. Télen a porlasztásra használt víznek fölmelegítése által és az ily módon fölmelegített friss levegő által a helyiség fűtőberendezésének hatása lényegesen támogattatik. Fonó- és szövőgyárak számára a berendezés még azon előnnyel jár, hogy a friss levegőnek a gyapjúszálak és a rostok közé való behatolása folytán ez utóbbiak a földolgozásnál nem törnek. A berendezést mindig úgy szerkesztjük, hogy a helyiségben a levegő bizonyos fokig J sűríttessék, vagyis hogy több levegő vezettessék be, mint amennyi a helyiségből közvetlenül eltávozhatik. A mellékelt rajzban 1. ábra a berendezés oldalnézete. 2. ábra pedig ennek fölülnézete, mindkét esetben a vízelválasztó metszetben van föltüntetve. 3. ábra az 1. ábra A—A vonala szerinti metszete, nagyobb léptékben és a vízelválasztó felé nézve. 4. ábra egy gyárépület hosszmetszete a találmány tárgyát képező berendezéssel. 5. ábra a 4. ábrának megfelelő alaprajz. A berendezés a kúposán keskenyedő (a) csőből áll, mely a szellőztetendő helyiség menyezete alatt erősíttetik meg és bővebb a külső levegővel közlekedő végén a (b) vízporlasztóval van fölszerelve, mely a vizet a cső szűkülő vége felé porlasztja, ezáltal a külső levegőt injektorszerűleg beszívja és a vízporral bensőleg keveri, minek következtében a levegő teljesen pormentesíttetik, úgyszólván teljesen baktériummentessé válik, 100°/o-ig nedvesíttetik és temperáltatik. Hogy megakadályozzuk azt, hogy hideg, nedves időjárás alkalmával több vizet ragadjon magával a levegő, mint amennyi kell ahhoz, hogy a helyiségben lévő levegő csapadékképződés nélkül megnedvesíttessék, az (a) csőben a porlasztó után a (c) rács van alkalmazva, mely a fölös vizet visszatartja és a (d) toldaton át levezeti. A rács tulajdonképen két egymás mögött elrendezett rostélyból áll, melyek (e el) csövekből képeztetnek, amelyek egymáshoz képest úgy vannak eltolva, hogy az egyik rostély csövei a másik rostély hézagaival állanak szemben. Ennek következtében az egész levegővízpára-áramnak a csövekre kell ütődnie, ezeket meg kell kerülnie, miáltal a fölösleges víz, valamint nagyobb csöppek leválasztatnak. A még esetleg tovaragadott durvább vízrészecskék még az (a) cső és az ezen alkalmazott kiömlőtoldatok falain lecsapódhatnak. Mivel nagy levegőtérfogat i szállítására igen magas víznyomással kell néha dolgozni, miáltal a beszívott levegő nagy sebességgel mozog, úgy a kúpos cső és a kúpos kiömlőtoldatok alkalmazása igen fontos, mert a kisérletek azt mutatták, hogy sohasem képződik nedves csapadék, akár 3, akár pedig 10000 m8 levegőt szállít a berendezés. Nyáron még a vízleválasztórácsokat is eltávolíthatjuk és magára a kúpos csőre bízhatjuk a fölös víz lecsapolását. Az (f) beömlőtoldatok kúposak és olyként vannak elhelyezve, hogy fölső alkotójuk vízszintes, alsó alkotójuk pedig a kúp csúcsától alapja felé lejt úgy, hogy a toldatokban lecsapódó víz az (a) csőbe folyik vissza, miáltal a toldatok nem csöpöghetnek.
