37431. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes gyümölcsszedő és növénynyíró olló
Megjelent 1906. évi november hó 29-én. MAGY. ^ K1R. SZABADALMI fl ljffi HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 37481. szám. X/a. OSZTÁLY. Egyetemes gyümölcsszedő és növénynyíró olló. FEKETE VILMOS SÁNDOR GAZDÁSZ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 május hó 31-ike. Jelen találmány tárgya egy oly növény- I nyíró, továbbá gyümölcs- és hernyószedő ' olló, mely nagy növényágyak megnyílására, gyümölcs- és hernyószedésre szolgál, s e műveleteket az olló hosszú nyelénél fogva létra vagy állvány nélkül lehet elvégezni. A találmány tárgyának egy példaképem foganatosítási alakját a mellékelt rajz tünteti föl, amelyen az 1. ábra az olló előlnézetét, a 2. ábra az olló oldalnézetét és a 3—6. ábrák egyes részleteket tüntetnek föl. A találmány lényegében a (7) és (8) szárakkal ellátott (1) és (2) ollóélekből áll, amelyek (3) csavar által vannak egymással oly módon kapcsolva, hogy a nyíró mozgást elvégezhetik. A (3) csavar által van az olló a (22) rúdra helyezendő (5) hüvely villás (6) ágai közé a (23) csavar körül elforgathatóan szerelt és a beállításra szolgáló (9) fogasszegmenttel ellátott (4) karhoz erősítve. A (6) villaágak mindegyikén egy-egy kis zsinórvezető (10) karika foglal helyet, amelyeken át vezetjük a (7) és (8) ollószárak végeihez erősített (11) és I (12) zsinórt, egymással való összekötés cél' jából. A két zsinór kötési helyével az ollót működtető (13) sodronyt vagy zsinórt kötjük össze. A két ollóélt a nyitott helyzetben a (7) és (8) szárakhoz támaszkodó (14, 15) rugók tartják, amelyek a megtörtént nyírás után az éleket ismét szétnyitják. A nyírás megkönnyítése céljából az olló rúdjának alsó részén a (16) hüvelyt alkalmazzuk, amelyhez csuklósan kapcsoljuk a (17) és (18)* szárakat. A (18) szár (19) nyúlványához (20) feszítőcsavar közvetítésével van a húzóközeg alsó vége kapcsolva. A (17) szárat a (21) rúgó igyekszik állandóan nyitott helyzetben tartani. Nyírás céljából a (22) i-udat balkezünkbe fogjuk, jobbkezünkkel pedig a (16) hüvely (17) és (18) szárát egymás felé nyomjuk, ami által a (13) húzóközeg útján a két ollóélt egymás felé mozgatjuk és a nyírást elvégezzük. A nyírás megtörténte után a (17) és (18) szárakra gyakorolt nyomást megszüntetjük, amire a (14 15), illetve (21) rugók hatása alatt az ollóélek ismét szétnyílnak és az olló újabb nyírásra készen áll. Hogy az ollót a végzendő nyírás természetéhez képest a megfelelő állásba hozhassuk, a (4) kar kellő elforgatása után az
