37380. lajstromszámú szabadalom • Csomagolás üvegtartályok számára

- 3 -Ezen parafahasábok, mint a 2. ábra jobb felén, közvetlenül egymás mellé lehetnek sorozva, úgy hogy egymást érintik, vagy pedig, mint az ábra bal oldalán, bizonyos nagyságú közök által lehetnek egymástól elválasztva. A rugalmas betétnek fölső része több (pl. négy) (25) drótból van alkotva, me­lyek egy centrális gyűrűbe beakasztva, alsó végükkel szimmetrikus elrendezésben a (22) horgokba vannak beakasztva. Ezen drótok az üvegtartály nyakát a rajzban látható módon körülfogják. A leírt rugalmas betét, mint könnyen be­látható, a tartályt központosán tartja meg a csomagolásban, úgy hogy annak külső, szi­lárd köpenyhez való hozzáütődése elkerül­tetik. A (20) drótokból képezett rácsnak és a (25) drótokból képezett fölső résznek rugal­massága azonban megengedik az üres tar­tálynak, hogy az pl. az 1. ábrában szaka­dozott vonalakkal rajzolt helyzetbe mehes­sen vissza. A 3. ábra az (1) köpenytestnek oly módo­sított alakját láttatja, mely különösen igen sokoldalú sokszögű keresztmetszettel bíró csomagolásoknál alkalmazható előnyösen. Ezen foganatosítási alaknál az (5) fenék nin­csen a dongák belső fölületén levő hornyokba beeresztve, mint az 1. ábránál, hanem a dongák alsó széléhez van erősítve; a fenék ezen esetben kerek alakkal bír, hogy kisebb távolságokra való szállításnál a fenék szélén való gördítést tegye lehetővé, amint azt ren­desen eszközlik. A fenék széle továbbá több pontban rézsútosan elvágott (5a) föltilet­részekkel bír, hogy a szállításnál vagy rak­tározásnál a csomagolt tartályoknak egy­másra való állítása megkönnyítessék. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (1) köpeny és a (2) födél egészen vasból van és kúpos alakkal bír. A 9. és 10. ábrák az (5) fenéknek az (1) köpenytesttel és ez utóbbinak a (2) födéllel való módosított összeköttetést láttatják. Lehet továbbá a külső köpenyt akként is szerkeszteni, hogy a 4. ábrában föltüntetett vasból készült csonka kúpalakú (2) födelet a 3. ábrában föltüntetett fából készült csonka gúlaalakú (1) köpenytesttel kombináljuk. Ezen esetben az (1) köpenytest fölső szé­lének éleit kissé lekerekítjük és a kúpalakú födélnek alsó szélét megközelítőleg sokszö­gűvé alakítjuk, hogy a két résznek egymás­sal való összeköttetése megkönnyíttessék. Ha kis tartályok számára nyolcoldalú, kö­zepesek számára tizenkétoldalú és nagy­tartályok számára tizenhatoldalú köpenyt alkalmazunk és a köpeny mindegyik don­gájának közepén egy-egy horgot rendezünk el a betét (20) drótjai számára, akkor ezen betétnek ellenállása éppen megfelel az illető tartályok súlya által kifejtett nyomásnak rugalmas fölvételére. A vasból készült kö­penynél ennek körkeresztmetszete megszün­tet minden oly nehézséget, melyet a (20) drótoknak helyes, szimmetrikus elosztása okozhat. A 4., 7. és 8. ábrák a (3) kupaknak oly foganatosítási alakját láttatják, melynek al­kalmazásánál a tartály a kupak levétele nél­kül k1 üríthető. A kupak ezen esetben két részből áll, melyek közül a fölső körkeresztmetszetű csonka kúp alakjával bír, míg az alsó rész fölül a körkeresztmetszetű fölső részhez, alul ellenben a (2) födélhez illeszkedik és ez utóbbi alakjának megfelelően, körkereszt­metszetű alakkal bír, vagy a már említett módon sokszögűvé van megmunkálva, ha a (2) födél sokszögű keresztmetszetű, tehát fából készül. A (3) kupaknak két része a (26) pánt segélyével fölcsappanthatóan van egymás­sal összekötve és a fölső rész két (27) fül és lakat vagy fémdrót átfűzése által, vagy más szerkezeti elem segélyével tartatik zárva, mely illetéktelen kinyitás ellenében leólmo­zással biztosítható. A (3) kupak alsó részét, miután ezt ebben a foganatosítási alakjában a (2) födélről nem vesszük le, előnyösen a 8. ábrában föltün­tetett módon erősítjük a födélhez. Ezen fo­ganatosítási alaknál is két kiizzított (14) és (16) vasdrót van a födél és a kupak szélé­ben kiképezett lyukakon átfűzve, csakhogy a külső fölületeken fekvő drótrészek egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom