37369. lajstromszámú szabadalom • Kenőkészülék vasúti kocsitengelyek és hasonlók csapágyai számára

zolja, amidőn a párnát tartó és a forgó tengelyhez szorító rugalmas keret látható. Mint föntebb említettük, a kenőpárnák eddigelé érdes fölülettel készíttettek, mely a forgó tengellyel érintkezésbe hozatik. A találmány értelmében több (1) gombot (2., 3. és 5. ábrák) alkalmazunk és mindegyik gombot (2) üreggel látunk el, mely egy (3) szögecs befogadására szolgál (3. ábra). A 3. ábrában a párna érdes (4) fölülete és a párna (5) tartójának egy része látható; a (3) szögecs a párnán és az (5) tartón áthalad, mimellett a gombot lehúzza úgy, hogy a gomb a párna fölső fölületébe ágyaztatik. Ha tehát a párna ezután a forgó (6) tengelyhez (4. és 5. ábra) szoríttatik, akkor a rúgóhatás az (1) gombokat a tengellyel érintkezésbe hozza és megakadályozza, hogy a párnának a tengellyel érintkező fölülete túlságosan összenyomassék, minthogy a párna túlságos összenyomása az olajnak a tengelyhez való szabad hozzáfolyását gátolja és a párna fölületét a tengely súrlódása folytán simává teszi. A lefüggő (7) táplálófonalak a 4. és 5. ábrában vannak föltüntetve; a szálak két vagy több sorban rendezhetők el. Mint azt az 1. ábrabeli vázlat mutatja, a párna (8) vetülék- és (9 10) láncfonalakból áll; a (10) láncfonalak vastagabbak, mint a (9) láncfonalak és ily módon vegyes láncot képeznek. Az érdes fölületet képező (11) fonalakat a (8) vetülék biztosan tartja, mint azt a rajz mutatja. (12) azon fonalak egyikét jelöli, melyek a táplálást végzik; ezen fonalak egymással párhuzamosan haladnak és egymástól megfelelő távolságban állnak. Mint látható, a párna oly szerkezettel bír, hogy ezen (12) táplálófonalak a (8) vetülékfonalak és a (9 10) láncfonalak fölött fekszenek úgy, hogy a (12) fonalak a párna fölső oldalára fekszenek és az érdes fölület alatt szabadon fekszenek, anélkül, hogy eltömődhetnének. A (12) táplálófonalak megfelelő közökben a (8) vetülékfonalak között áthaladnak és a szükséges darabon hurokszerűen le- j függnek, egyik águk fölfelé halad és ismét | a párna fölső oldalára fekszik, mire a (8) ' vetülékfonalak között ismét lefelé terjed, hogy a táplálófonalak következő sorát képezze, mire ismét fölfelé halad és a párna fölső oldalára fekszik és így tovább a párna szélének közeléig. A lefüggő (13) hurkok a készítés alatt vagy ezután szétvághatok, hogy a lefüggő (7) fonalak (4. és 5. ábra) képeztessenek. Minthogy ezen párna a tengely egy része köré hajlíttatik, ennélfogva az érdes fölületet képező (11) fonalak a párna hosszában egy vonalon meg vannak szakítva, mely vonal a tengellyel párhuzamos és mely megszakításnál a (12) táplálófonalak (1. ábra) a párna alá vannak vezetve úgy, hogy a párnának a tengely köré való hajlításánál a párna nem szoríttatik össze túlságosan. Általában elegendő, ha a párna (x—y) középvonalában (1. ábra) hagyunk ily üres helyet, mely közvetlenül a tengely középvonala. alatt fekszik. Ezen kiképezés mellett a párna méghajlítása alkalmával a fonalak nem nyomatnak össze és így a kenőfolyadék szabad hozzáfolyása nem gátoltatik. A párnának fő alkalmazási módját a 4. és 5. ábrák mutatják, melyek értelmében a párnát rugalmas tartók hordják, melyek a meghajlított (14) karokból álló ágyazásban tartatnak; a karok alakja megfelel a tengely alakjának és magok a karok rugalmas fémből készülnek. A (14) karok egy vízszintes (5) tartóhoz vannak erősítve, melyet- meghajlított rugalmas (15) lábak támasztanak alá; utóbbiak a (16) olajtartány aljára fekszenek és a párnát a forgó tengelyhez szorítják. Szabadalmi igények. 1. Kenőkészűlék vasúti kocsitengelyek és hasonlók csapágyai számára, mely készülék egy érdes fölülettel és lefüggő hajcsöves táplálófonalakkal bíró párnából áll, mely párna rugalmasan a forgó tengelyhez szoríttatik, jellemezve azáltal, hogy a párna érdes fölületébe fából vagy más össze nem nyomható anyagból készült gombok vagy közdarabok vanj nak besülyesztve, melyek az érdes fölületnek a rúgónyomás folytán a teng3-