37350. lajstromszámú szabadalom • Összecsapható rajzállvány
— 2 — pokat használati helyzetükben a hajlékony (f) tartó szalag tartja fogva. E szalag egyik vége iaz (a) lapon van megerősítve (1. ábra). Tekintsük mindenekelőtt- az állványt magasra állított helyzetében (8. ábra). E helyzetben az (f) szalag az említett megerősítési ponttól ferdén halad az (a) lap alsó oldalán (4. ábra), mely most vízszintes helyzetben van. Az (f) szalag azután egy hosszú vízszintes (g) hasítékon megy keresztül (2., 3. és 8. ábrák), mely a (c) lap alsó szabad vége közelében van elrendezve. Miután az (f) szalag keresztülment © (g) hasítékon, ferdén halad a (c) lap hátulsó oldalán, illetőleg a (d) lap mellső oldalán egy ferde (h) hasítékig (2. ábra), mely körülbelül a (d) lax > fél magasságában, e falnak a (c) fallal összefüggő széles oldala közelében van elrendezve. Az (f) szalag vége azután keresztülmegy a (h) hasítékon és az (e) lappal, körülbelül © lap szabad széles oldalának fél magasságában, szilárdan össze van kötve. i Ezen szilárd, oldhatlan kapcsolat a 2. ábrán azáltal van jelezve, hogy az (f) szalag vízszintes vége az (e) lap szélén lévő kivágás határoló vonalán túl még kissé meg van hosszabbítva és e kivágásban azután a szalag ezen vége meg van erősítve. Ép úgy a 4. ábrán tisztán látható, hogy az (f) szalag vége az (e) lapba közvetlenül be van ágyazva. A (b) lap, széles oldalain, hor- | nyolt (i) szegélylécekkel van ellátva, melyek kivágásaiba a rajzpapir tolható be; a rajzpapir ekkor a (b) lap mellső oldalára simán ráfekszik. Ha- az állványt szélesre állított helyzet- j ben akarjuk használni (9. ábra), az (i) szegélylécek egyike nyugszik az asztallapon, melyen az állvány áll. Az (a) és (c) lapok most laposan ráfeküsznek a ferdén álló (b) fal hátulsó oldalára. A (d) lap vízszintesen fekszik és így meggátolja, hogy a megközelítőleg függélyesen álló hátulsó (e) lap véletlenül ráfeküdhessék ;a (b) lapra, ami az állvány biztos állását veszélyeztetné. Az állvány fölállításának e módjánál az (f) tartó szalag, megerősítési pontjától, az (e) lap most lent lévő szélének közepén elrendezett kivágásból a (d) lap keskeny oldalaival párhuzamosan e lap alsó oldalán halad tova (9. ábra), a ferde (h) hasítékon keresztül ;a (d) lap fölső oldalára jut, azután az (e d és b) lapok közt keletkező hasábalakú hézagon keresztül a (g) hasítékhoz jut és ezen hasítékon keresztül a (c) lap mellső oldalára, a közvetlenül emellett lévő a<z (a) lapon való megerősítési pontjához. Könnyen belátható, hogy az állvány magasra állított helyzetében (8. ábra) az (f) szalag egyensúlyozza a (c) lap azon törekvését, hogy hátrafelé kitérjen, ugyanúgy, mint az állvány szélesre állított helyzetében (9. ábra), az (e) lap hátrafelé való kitérését lehetetlenné teszi. Az állvány véletlen össz'&csukódása be nem következhetik. Az alátámasztásul épen nem használt két lapot az állvány mindkét helyzetében az (f) szalag nyugalmi helyzetében fogva tartja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Összecsapható rajzállvány magasra és szélesre állított helyzetben való használatra, azáltal jellemezve, hogy öt lap egymással hajlíthatóan összefügg és egymással az állványt mindkét használati helyzetében szilárdan elreteszelő tartó szalag segélyével van összekötve. 2. Az 1. pontban igényelt rajzállvány kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a tartó szalag két laphoz van erősítve és két másik lapon alkalmazott hasítékon úgy va-n keresztülfűzve, hogy az áll'vány összeesutósát és fölállítását mindkét használati helyzetbe mindennemű összeköttetés oldása nélkül lehetővé teszi. 3. Az 1. és 2. pontokban igényelt rajzállvány kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a tartó szalag az épen alátámasztásul nem szolgáló két lapot is fogva tartja helyzetében. 2 rajzlap melléklettel,) PALLAS Rá82VÉNYi ÁR9A6ÁG NYOMDÁM sfUOAPESTEN.
