37325. lajstromszámú szabadalom • Blockberendezés

Vonal számára a kívánt helyzetben vannak, a nyomást ellenőrző vezetékeikbe bocsátják. Csupán a vonal összes ellenőrző nyomásainak effektív nyomásának szabad lehetővé tennie a bemeneti jelzésnek nyitását, míg ha azon időközben, mely a váltó beállítása és a vonat elhaladása között eltellik, s váltók egyike szabálytalan helyzetbe jut, a jelzésnek tilosra kell állítódnia. Továbbá az összes váltók ellenőrzési nyomásainak külön kell érkezniök a központba minden oly zavaró hatás nélkül, melyek a fluidumnak visszafelé való mozgását meglassítanák és ennek következtében növelnék azt az időközt, mely az állító emeltyű működtetése és a jelző készülék beállítása között eltelik. Az ezen föltételeket kielégítő készüléket totalizatőrnek nevezzük. Mindegyik vonal számára egy külön totalizatőr van elrendezve, mely az illető vonal váltóinak számával egyenlő számú azonos elemből áll. Mindegyik ily elem (19. ábra) egy (4) szelepházból áll, melyben a (8, 10) kettős szelep működik. Mindegyik szelepház egy csavarmentes (6) dugasszal van zárva. A fővezeték nyomása a (7) csatornán át a (8) szeleptestre hat, míg a váltónak ellenőrző nyomása a (9) vezetéken keresztül egy membrán közvetítésével a (10) szeleptestre hat. Az ekként szerkesztett elemek akként vannak egymással összekötve, hogy az egyiknek (7) bebocsátó csatornája a szomszédos elemek (15) kibocsátó csatornájával közlekedik. Az utolsó kibocsátó csatorna a jelző készüléknek már említett gyűjtő készülékével és az első bebocsátó csatorna a fővezetékkel van összekötve. A nyugalmi állapotnál a szelep önsúlyánál fogva alsó helyzetében van, a mikor is a kis (8) szeleptest fészkén fekszik. A szelep ekkor a (10) szeleptestnél van nyitva. Midőn az ellenőrzési vezetékben nyomás létesül és ez a (9) csatornákon át a szelepekre hat, a (10, 8) szeleptestek megemelődnek és a szelepek kibocsátó nyílása záratik. A fővezeték nyomása a (15) csatornán át az egyik szelepből a szomszédos szelepbe és végül a jelző készülékhez jut, ha az ellenőrző nyomások az összes (10. 8) szeleptesteket megemelték. Ellenkező esetben a fővezeték nyomása csak azon szelepig terjeszkedik, melynek (10, 8) szelepteste nem emeltetett meg. Ha a totalizatőr összes részeinek működése és ezzel együtt a jelzőkészülék szabadra állítása után egy váltó eltolódik, ezen ellenőrző árama kiáramlik és a megfelelő (10,8) szelep ismét visszaesik. Ennek következtében a nyomásnak a jelző készülékhez való vezetése megszakad és a jelzőkészülék visszaállítódik a tilos állásba. A totalizatőrök csoportosítása ugyanolyan, mint az elosztó szerkezeteké, csakhogy a nyomást a jelző készülékhez juttató vezetékek nem mennek közvetlenül a táblához, hanem a (h) gyűjtő készülékekhez csatlakoznak. Azonkívül minden totalizatőrliöz az ellenőrző elemekhez hasonló (ezekkel szorosan összekötött) elemet kapcsolhatunk. Ezen elem a nyomást az elosztó készülékhez vezető, az illető vonalnak megfelelő fővezetéknek egy elágazásán át kapja. Ezen elrendezés folytán az egyik vagy másik vonalhoz tartozó totalizatőr csak akkor bocsátja a nyomást a jelző készülékhez, ha tényleg az illető vonalnak beállító emeltyűje működtetett a blokképületben. A gyüjtőszerkezeteknek minden vízszintes sora a maga totalizatőrjéből felváltva kapja a nyomást. A nyugalmi állapotnál ezen totalizatőrök mindegyike a kiáramlással van összekötve; fontos tehát, hogy az ezen totalizatőrök egyikébe küldött nyomás ne közlekedhessen a többi totalizatőrök kiáramlási nyílásával. Ezen célból minden totalizatőröli egy visszacsapó szelepet rendezünk el. Az elosztó kamrában a (h) gyüjtőszerkezet (20. ábra) az ugyanezen függélyes sorban levő totalizatőrnek (16) csöveivel van összekötve. Mindegyik (16) cső torkolatánál egy (17) visszacsapó szelep van elrendezve, a nyomó levegő pedig a (18) csatornán át áramlik a beállító táblához. Midőn az egyik állító emeltyűt működ-