37325. lajstromszámú szabadalom • Blockberendezés

_ 4 _ (z z) diagonálisra vetített orthogonális pro­jekciói feküsznek. A 6. ábrában föltüntetett egyszerű keresz­tezés esetében tebát a (z z) diagonálison fekvő emeltyűk vonalait kivéve, nemcsak a geográfiái elreteszelések, hanem az utóbb említett elreteszelések is foganatosítandók. Minden más emeltyű számára tehát, mely nem magán a diagonálison fekszik, így pl. a (16) emeltyű számára is külön segédszer­kezetet kell elrendezni azon két emeltyű egyidejű működtetésére, melyek oly viszony­ban vannak az illető emeltyűhöz, mint a már említett (15, 22) emeltyűk a (16) emel­tyűhöz. Ezen segédszerkezetek összességét, me­lyet egyszerű diagonális elreteszelésnek akarunk nevezni, szintén egy síkban rendez­zük el, mely a központi táblán levő geo­gráfiái elreteszelések síkjával párhuzamos. A 7. ábrán kettős keresztezés van föltün­tetve az egyes útvonalakban meghatározott menetirányokkal. Ezen vágányelrendezésnél azon (A 0) és (B 0) pálya, mely a (30) ágon megy át, nem tehető egyidejűleg szabaddá azon (C P) pályával, mely ugyan­ezen (30) ágat tartalmazza. Az említett (A, 0) és (B, 0) pályák ellenben szabaddá tehetők azon (C, P) pálya szabad állapotá­nál mely a (31) ágon megy át. A (C P) és (P C) pályák ugyanoly végpontokat kötvén össze, ugyanazon (16) emeltyű segélyével állítandók be és csakis ezen emeltyű elfor­gatásának iránya különböző. Hasonlóan a (Q D) és (D R) vonalak nem teszik szükségessé a (C P) vonal zárását, míg (D Q) és (D R) vonalak csak a (G P) vonal zárásánál tehetők szabaddá. Itt tehát a diagonális elreteszelés az illető állító emeltyű elforgatásának iránya szerint válik szükségessé, vagy sem; tehát változó diagonális elreteszelésről van szó. Végül némely emeltyűknek elreteszelése oly helyi körülmények folytán válhatik szükségessé, melyek a fönti üzemszabályok egyikéből sem vezethetők le. Ezeket speciá­lis elreteszeléseknek nevezhetjük és a meg­felelő reteszelő szerkezeteket a főtáblának egy harmadik síkjában rendezhetjük el. Lehet továbbá bizonyos számú vágány egy csoporttá egyesítve. Ezen esetben az elreteszelés az illető vágánycsoportnak meg­felelő összes vízszintes és függélyes emeltyű­sorokra nézve következik be. A geográfiái elreteszelésnek foganatosí­tására szolgáló szerkezet, mely a 10. és 12. ábrákban van föltüntetve, a következőképpen van elrendezve. Mindegyik állító emeltyűnek tengelye a négy vájattal bíró (6) bütyökkel (10. és 12. ábrák) van ellátva, mely az illető emeltyű­vel ék segélyével van összekapcsolva. Mindegyik bütyökkel szemben bárom ellendíthető (32, 33, 34) kar van elrendezve. Ezen karok mindegyike egyik végén egy (35) csigát hord, mely a (6) bűtyökkorong megfelelő vájatával kapcsolódbatik. A karok másik végükkel a vízszintes és függélyes (36) és (37) rudakhoz van kapcsolva, me­lyek több darabból vannak alkotva, melyek­nek mindegyike az egyik mező lengő kar­jait a szomszédos mező lengő karjaival köti össze. Ezen lengő karoknak (38) és (39) összeköttetései a rudakkal nem merevek, hanem pecek és hasíték által létesíttet­nek, melyek közül az előbbi a lengő karo­kon, az utóbbi pedig a rudakon van elren­dezve. A peceknek a hasítékban való szabad mozgástere megadja a lengő karok löket­nagyságát, mely a bütyökkorong magassá­gának felel meg. A függélyes (37) rudakon, ezeknek majd­nem közepén egy-egy hasonlóan pecekből és hasítékból képezett) (40) kapcsolás van létesítve a megfelelő (33) karral. A (34) karnak a szomszédos mező két függélyes rúdjával való (40) kapcsolása kettős pecek segélyével van létesítve, mely egyszersmind a (32) lengő karral van forgathatóan össze­kötve. A nyugalmi helyzetnél a (6) bütyökkoron­gok vájataikkal a tábla függélyes és víz­szintes sorai irányában helyezkednek el és a szemben álló karok (35) csigái szabadok. Ha az emeltyűk egyikét működtetjük, ennek forgatása folytán a (6) bütyökkorong a (41) ék menesztő hatása következtében

Next

/
Oldalképek
Tartalom