37300. lajstromszámú szabadalom • Terepjelző készülék mozdonyvezetők számára

melynek rugalmas (25) csapja elé a matrica (17, 18, 19) hasítékainak valamelyike érke­zik, ezen hasítékba csappan s a (42) súly által ezen hasíték hátsó végéig húzatik. Á hasíték most már ezen mutatót a hozzátar­tozó skáta előtt magával viszi a középpont, vagyis a O-helyzet felé, míg a többi muta­tók ezalatt a O-helyzetben láthatatlanok maradnak mindaddig, míg csak a hozzájuk érkező hasítékok eléjük nem érkeznek. A mutatók (25) csapjai, rugalmasságuk folytán, a hasítékokból azonnal hátralépnek, mihelyt a O-helyzetbe érkeztek s előttük a matrica ép része halad. Most már minden további nehézség nélkül leolvasható a skáláról, hogy az út pl. vízszintesen kezdődik, mivel a kö­zépső mutató látható. Egyúttal az is leol­vasható a matricáról, hogy ezen útszakasz 1300 m. hosszú. Az előre mozgó matricáról most már az is fölismerhető, hogy milyen helyváltozások mennek végbe jelenleg, vagy mentek már végbe ezelőtt. A matrica to­vábbi előre mozgása folytán egy másik (25) szög, illetve mutató ismét a középpontig vitetik s ezen helyzetben addig marad, míg csak ismét a hozzátartozó pályaszakaszt nem kell jeleznie. A vízszintes szakasz vé­gén ismét rövid csöngetés jelzi, hogy most pl. lejtő következik, mire a második muta­tónál ugyanezen műveletek ismétlődnek. A 12—14. ábrákon a matricának egy-egy része a hasítékokkal együtt van föltüntetve. A nyilak a menetirányt jelzik. Ha tehát a 12. ábra szerint a legfölső szög ugrik be a hasítékba és a megterhelő súly hatása oldalt tolódik, akkor a szög emelkedést fog jelezni, míg a másik kettő a O-helyzetben marad a matrica alatt. Ha most a matrica a 13. ábra szerint tovább halad, akkor a középső szög ugrik előre és vízszintes szakaszt jelez, míg a fölső és alsó szög a O-helyzetben marad. Ha a matrica a 14. ábra szerint még tovább mozog, akkor most lejtő fog következni, amennyiben az az alsó szög az alsó hasítékba ugrik, míg a középső és fölső szög a nyugalmi helyzet­ben marad s a matrica ezen szögek fölött csúszik tova. Ha most a végállomásra érkezett vonat visszatér, akkor a matricát a lemez másik oldalán megfordítva fogjuk be. Ezen célból a (49) emelőt is a másik oldalra, tehát a visszatérésnek megfelelő helyzetbe állítjuk, minek következtében a (6) tengelyen meg­fordítva ülő (66) kúpkerék jön működésbe s a matrica az ellenkező irányban fog el­mozdulni. A mutatók játéka és a leolvasás ugyanaz marad, mint előbb, azon különb­séggel, hogy á lejtést most ott kell leol­vasni, hol előbb emelkedés volt. Ez ismét az emelő elforgatása alkalmával, a (40) menesztő tárcsa útján válik láthatóvá, mi­vel a «G» helyébe most «S» és az «S» he­lyébe «G» lép. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Terepjelző készülék mozdonyvezetők szá­számára, jellemezve azáltal, hogy a moz­dony gördülő mozgása közvetlenül vagy a Haushaelter-féle készülék útján a me­netiránynak megfelelően állítandó (5, 66) kerékműre, illetve két (13) szögekkel ellátott (12) dobra vitetik át, melyeknek szögei a pálya képét föltüntető (14) fém­szalag vagy matrica (15) lyukaiba lép­nek s ennélfogva a matricát tovamoz­gatják oly célból, hogy a mozdonyve­zető minden terepváltozást és vasúti mű­tárgyat pontosan leolvashasson és így ismeretlen pályaszakaszokon is biztosan haladhasson. 2. Az igénypontban védett készülékhez való matrica, jellemezve oly acélszalag által, mely a vasúti műtárgyak (hidak, viaduk­tok stb.) képén kívül (16. 17, 18, 19) hosszhasítékokkal ós (21) lyukak sorával is el van látva, mely utóbbiakba egy harangművet megszólaltató (20) szög lép oly célból, hogy minden terepváltozást (pl. a vízszintes irányból a lejtőbe való átmenetelt) hallhatóan jelezzen, míg a (16, 17, 18, 19) hosszhasítékok a mutató szerkezet működtetésére szolgálnak oly célból, hogy az egynemű terepszakaszok hossza, illetve az ilyeneken megtett vagy megteendő út a megfelelő (37, 38, 39) skálán leolvasható legyen. 3. Az 1. igénypontban védett készülékhez való mutató szerkezet, jellemezve azál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom