37213. lajstromszámú szabadalom • Újítások dynamókon, ill. elektromótorokon

neses kommutálómező hatásának vannak kitéve. Ez azonban csak azon rövid időközre áll, mely alatt a tekercsek a kefék által röviden záratnak, hogy ezen tekercsekben oly elektromótorikus erő állíttassák elő, mely oly áramot gerjeszt, mely a tekercsekben keringő árammal ellentétesen hat úgy, hogy a keféknél a szikrák kiküszöböltetnek. Eddigelé az elektromótorikus erő akommutálás céljára a röviden zárt horgonytekercsekben oly módon állíttatott elő, hogy a kefék a horgony forgásirányával ellentétesen eltolattak. Ez azt eredményezi, hogy valamely tekercs működő része azon sark behatása alatt áll, melytől a tekercs eltávolodik, miáltal a tekercsben elektromótorikus erő gerjesztetik, mely oly áramot gerjeszt, mely az illető tekercsben keringő árammal ellentétesen működik. Látható tehát, hogy az esetben, ha a horgonyt a találmány értelmében a mágneses állványzatból kihúzzuk, akkor minden egyes tekercs működő részének egy folytonosan kisebbedő része marad a pólussarú alatt, illetve a pólussarúból kilépő erővonalak hatásának kitéve. Másrészt a szikrázás csökkentésére azon sark behatásának — melytől a tekercs eltávolodik — növekednie kell és nem szabad csökkennie, amikor a horgonyt az állványzatból kihúzzuk. Ezen célra szolgálnak a sarkmeghosszabbítások, melyek a kommutálás alatt azon sark erővonalfolyamát — melytől a tekercs eltávolodik — a horgonytekercshez vezetik, miáltal ezen tekercs a kommutálás alatt oly mágneses mező hatásának van kitéve, mely ép oly erős, mint a mágnesállványzatban gerjesztett mező. A meghosszabbítások oly hosszal bírnak, hogy a tekercs működő része még a legnagyobb sebesség mellett is a meghosszabbítás hatása alatt áll, A közbenső sebességeknél az orsó működő része a meghosszabbítás csak egy részének van kitéve, míg a legkisebb sebességnél a meghosszabbítás egyáltalán nem befolyásolja a mótor működését, minthogy ezen esetben a meghosszabbítás az orsó működő részein teljesen kívül fekszik. Az elmondottak figyelembevételével kcnynyen megérthető, hogy a horgonynak rendes, a kis sebességnek megfelelő helyzetből való tengelyirányú eltolása az 1. ábra szerinti ferde elrendezésnél ugyanazon hatást eredményezi, mint a keféknek az áramszedőn való ismert eltolása. Ezen hatást az által kapjuk, hogy míg a horgony egy egyenesben mozgattatik, addig a mágneses mező és a horgonytekercsek a horgonytengelyhez viszonyítva akképen állíttatnak be, hogy kis sebességeknél a kommutálás alatt a mező és a tekercs csaknem tökéletesen egybeesnek. Ezt tehát a horgonynak a mezőhöz képest úgy tengelyirányú, mint sugárirányú beállítása által érjük el. Megjegyzendő, hogy míg kis sebességeknél a kommutálás megközelítőleg a sarkok között középen történik, míg nagy sebességeknél a kommutálóbely azon sarkakhoz közeledik, melytől épen az illető orsó eltávolodik. Ez a 4. ábrában rajzolt vázlatos föltüntetésből könnyen kivehető. Ezen ábrában láthatjuk, hogy a horgony tekercs a (2) mezőhöz képest nem siet annyira előre, mint a kis sebességnek megfelelő (5) helyzetben; ezen hatást épen a horgony tekercsek oldalirányú eltolása eredményezi. A leírt berendezés mellett tehát az orsókban nagyobb elektromótorikus erő indukáltatik, mint az esetben, amikor a sarkmeghosszabbítások nem alkalmaztatnak. Már pedig az elektromótorikus erőnek •ELZ a föladata, hogy a röviden zárt tekercsben keringő áramot teljesen legyőzze és ezáltal a szikrázást megakadályozza. Ennélfogva tehát a horgonytekercs a teljes vonallal jelölt helyzetből a pontozott vonallal jelölt helyzetbe való mozgásnál a sarkmeghosszabbítás mezeje hatásának tétetik ki úgy, hogy a horgonytekercsben a fönt leírt módon egy ellenkező irányban keringő áram állíttatik elő. Ezenkívül a mágneses mező és a horgonytekercsek átlós beállítása azt eredményezi, miszerint a mótor kezdeti kis sebessége azáltal biztosíttatik, hogy a horgony mezeje és tekercsei az indukált sarkra a horgonyban a stacioner-mezőhöz képest , hatást fejtenek ki, miáltal a sark nagy se-