37183. lajstromszámú szabadalom • Födetlen szűrő

— 3 -Az 1. ábra szerint (1) a szűrőedény, mely a külső (2) tartályban oly módon van ágyazva, hogy közöttük a gyűrűalakú (3) tér keletkezik, A külső (2) tartály a közbenső (4) fenékkel, mely egyúttal a gyűrűalakú (3) teret is elzárja és az (1) szűrőedényt tartja, egy alsó és egy fölső rekeszre van osztva. Az alsó (5) rekeszbe a szűrendő víz a (6) nyíláson át tereltetik be és a központi (7) csövön keresztül az (1) szűrőtartályba jut. A szűrőtartály fenekén (8) szűrőfejek vannak elrendezve a fenék fölött elosztott csőrendszerben, mely a (9) főcsőből és a (10) mellékcsövekből képeztetik. A mellékcsövek valamennyien a (19) főcsőbe torkolnak, melyhez csatlakozik a (12) szívócső, melynek (13) kiömlési nyílása oly mélyen [(h) magasságnyira] fekszik a szűrőtartály kiömlési nyílása alatt, hogy a szívó erő a szűrőnek levegő és homokrészecskéi között uralkodó adhéziót legyőzi. A szűrés megkezdésénél a szűrőágy szorosan összehúzódik, később az ágy fölött a (14) szennyréteg gyűlik öss:e anélkül, hogy a szűrőágyba behatolna. Hogy ezen szennyréteg a további szűrésnél el ne szakadjon, ami az üzemben föllépő ingadozások folytán könnyen bekövetkezhetik, a szívócsőhöz oly berendezést csatolunk, mely a kiömlő víz mennyiségének és nyomásának állandóságát biztosítja. Ezen berendezés áll a (15) csőből, melynek alsó része a külső, alul zárt, gyűrűalakú (16) gyűjtőtérből és a belső, alul nyitott (17) kiömlőcsőből áll. A (17) kiömlőcsőben a (18) lemez, mely a (19) rúd útján a (20) úszóval van összekötve, mozoghat; az úszó állandó (hl) magasságú vízoszlopot biztosít a (18) lemez fölött. A (18) lemez kerülete és a (17) cső belső fala között gyűrűalakú nyílást hagy, melyen a víz szabadon kiléphet. A szűrőtartály nívóját a víznek folytonos bevezetése által állandóan megtartjuk; a (15) csőben lévő vízszin azonban a szűrőágy átbocsátó képességének csökkenésével alábbszáll; minél vastagabb és sűrűbb a szennyréteg a szűrőágy fölött, annál kevesebb folyadék megy azon keresztül és annál inkább csökken a folyadékoszlop a (15) csőben. A legmélyebb állás a 2. ábrában van föltüntetve; de úgy ebben, mint a legmagasabb és a közbenső állásokban is a (hl) vízoszlop magassága és ennek folytán a nyomás, mely alatt a víz a (18) lemez kerülete és a (17) cső belső fala között lévő gyűrűalakú nyíláson át mindig egyforma mennyiségben lép ki, szintén állandó marad úgy, hogy ingadozások, melyek a szűrőágyra, valamint a szennyrétegre visszahatással lehetnek, ki vannak zárva. Hogy a kiömlő mennyiség ne csak egyedül a lemez és cső között lévő gyűrűalakú tértől függjön, ami változtatásoknál kellemetlen kicserélést vonna maga után és hogy a kiömlési keresztmetszet az üzem szükségleteinek megfelelően változtatható legyen, a (18) lemez (4. ábra) a (21 22) részekből áll, melyek (23) nyílásokkal vannak ellátva. Az alsó (22) lemez a (24) rúd útján van a (20) úszóval összekötve; a fölső (21) lemez a (24) rudat körülvevő (25) csövön van megerősítve, mely a (20) úszóval szilárdan van összekötve. A (24) rúdra van erősítve a négyélű (26) hasábrész, melybe egy fölülről bevezethető (27) kulcs helyezhető. Ha a (24) rúd és vele a (22) lemez elforgattatik, akkor a (21) lemez (23) nyílásai a (22) lemez nyílásaival kapcsolatba vagy kapcsolaton kívül hozhatók (6. ábra), minek folytán a lemezeken át szabályozható folyadékmennyiségek ömölhetnek ki. A 7. és 9. ábrák szerint a szűrőfej a (28) szitafölületekből és a (29) tokból áll. A szitafölületek a tokban úgy vannak elrendezve, hogy a szűrőággyal 90° vagy kisebb szöget zárnak be. A (29) tok a 9. ábra szerint a (30) támaszfölületekkel és (31) karimával van ellátva. A sziták megerősítése oly módon történik, hogy a (30) fölülétekre helyeztetnek, majd a (31) karimák átpermetezés által a szitákra erősíttetnek úgy, hogy a (30) támaszfölületekre szoríttatnak, amint az a 8. ábrából kitűnik. A 10. ábra szerint a (28) szitafölületekből kiömlő vízsugarak a szűrőágynak két