37177. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonfödém
— 2 -rézselt oldallapjaikkal a betongerenda vasbetétes alsó részére támaszkodnak. A kövek célja tehát nemcsak abban áll, hogy a (4) betongerendáknak alakot adjanak, hanem abban is, hogy minden részükben kedvező statikai összeműködést létesítsenek. Ezt a a kövek külső alakjával érjük el, mely célból a kő fölső nyomóövét erősebbre képezzük ki. Ennélfogva nem a beöntött beton által alkotott (4) tartót kell számításba venni, hanem a föntebb említett, megközelítőleg I-alakú tartót. Az eddigi födémeknél az üreges kövek csak alakításra szolgálnak, míg itt a kövek fölső része közvetlenül a tartó nyomólapja gyanánt szolgál. Ezen nyomólapot különben, mint pl. a rekeszes födémeknél, egy j külön fölső betonrétegből szokták előállí- I tani. Azonban éppen ezen fölső betonréteg I az, ami nemcsak a munkabéreket és anyagfogyasztást növeli, hanem a födém használatba vételét is hátráltatja. A jelen esetben a födémbe helyezendő és megkeményítendő beton massza a lehető legcsekélyebb mennyiségre van csökkentve, mivel a köveket nem kell külön betonréteggel lefödni. A megkeményedés tehát gyorsabban megy végbe s a munka is jóval kevesebb lesz, mivel a betont a kövek fölső szélein csak le kell simítani, úgy hogy a külön betonréteg becsömöszölése, egyengetése, lehúzása és lesimítása teljesen elmarad. Azonkívül a födém gyorsabb száradása a padozatnak jóval korábbi elhelyezését teszi lehetővé. Hogy a kövek hosszirányban föltétlen biztossággal összeműködjenek, a 2. ábra szerint ütközőlapjaik rézsútosak, minek következtében a köveknek a nyomás irányában egymással össze kell működniök, mivel az egyik kő mindig a másikra támaszkodik. Ehhez járul még, hogy egyidejűleg egyenes boltozat létesül. Ezen eredményt teljesen elérjük azáltal, hogy a köveket ütköző lapjaikon (15) lemezekkel zárjuk le. Ha ugyanis azt akarjuk, hogy az üreges kövek a tartó nyomólapja gyanánt is szolgáljanak, akkor a köveket ütköző lapjaikon össze kell egymással kötnünk, illetve falaznunk. Azonban világos, hogy az üreges kövek szabad homloklapjai csak tökéletlenül kapcsolhatók egymáshoz habarcs segélyével és hogy ezen munka mindig nagy anyagveszteséggel jár, mivel az anyag a nyílásokba fut. Ha azonban a homloklapok el vannak zárva, akkor teljes illesztési hézag létesül, mely, ha a habarcs az üregek záró homloklapjaival jól összekötődik, ezekkel együtt a kövek között bordákat képez. Ugyanezt jóval tökéletesebben érjük el, ha a (15) zárólapokat kissé befelé helyezzük, mivel ekkor szélesebb (14) borda keletkezik, mely a köveket összeköti és egyúttal tartóbordát is alkot. A kősorok statikai hatása tehát ugyanolyan, mint a boltozaté és fölső és alsó övvel bíró tartóé, melynek öveit bordák kötik össze. A kövek illesztési hézagai azonban, mint a 4. és 5. ábra mutatja, függélyesek is lehetnek, mely esetben a (14) betonbordákba (16) vasakat fektetünk, minek következtében a födém úgy hossz- mint szélességi irányban is hord képes lesz. SZABADALMI IGÉNY. Vasbeton födém, melynél a párhuzamos sorokban elrendezett fönt és lent lerézselt oldalfalakkal bíró üreges (1) alakkövek közé (4) vasbetongerendák vannak ágyazva, jellemezve azáltal, hogy az alakkövek (15) végei zártak s a (2) nyomóövben erősebbekre vannak kiképezve, mint a (3) húzóövben. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAŐ RÉEZVÉNVTAR8AAÁ<? NYOMDÁJA BUOAPEÉTF*
