37147. lajstromszámú szabadalom • Összeadó készülék
— í -egy egységgel tovább forgattatik, illetve a (4) tárcsa egy-egy foggal annyiszor előreiktattatik, mint a hányszor a (3) tárcsa segélyével összeadott számok a 100-at túllépik. Ha például 93-hoz 15 adandó hozzá, akkor a három (17 — 19) kilincset működésen kívül helyezzük, míg a (16) kilincset működésbe hozzuk. A tárcsákat a (14) és (36) emeltyűk segélyével ismét zérusra állítjuk. Ezután a (14) emeltyűt a (142) ütközőtől addig forgatjuk jobbra, míg a (42) mutató széle a (43) beosztás (93) beosztásvonalán áll. Ha ezután a (14) emeltyűt a (142) ütközőig balra forgatjuk, akkor a (3) tárcsát 93 egységgel előforgatjuk. Hogy ezután 93 hoz 15-öt hozzáadjunk, a (3) tárcsát hasonló módon (15) egységgel továbbforgatjuk. Ennek folytán a (3) tárcsán elrendezett második 00 a (3) tárcsához tartozó (32) kivágáson nyolc egységgel túlmozog, úgy, hogy a kivágásban 08 jelenik meg. Hogy már most a tényleges összeget kapjuk, mely 108-at tesz ki, a (4) tárcsát is előre kell iktatni egy egységgel, a mikor a (3) tárcsa második zérus helyzete a kivágáson túl mozog. Ennek lehetővé tételére a (3) tárcsa, mely kétszáz számmal és foggal van ellátva, két (44) kilinccsel bír, melyek egyike az 1. ábrában a (33) híd jobb oldalán látható, míg a másik az átmérő irányában elrendezett (44) kilincset a (16—19) kilinccsel elfödik. Amikor a (3) tárcsához tartozó (32) kivágásban 99 jelenik meg, akkor a (33) híd közelében levő (44) kilincs, a (33) híd alsó oldalán levő (45) rúgó hatása folytán azon (11) tárcsa (2. ábra) kerületén alkalmazott (46) kivágásba csattan, mely a (3) és (4) tárcsákat egymástól elválasztja. Ezzel egyidejűleg azonban a kilincs a (4) tárcsa egy foga mögé is benyúlik. Ha ezután a (3) tárcsa tovább forgattatik, úgy, hogy 00 kerül a hozzátartozó (32) kivágásba, akkor a (44) kilincs egy egységgel a (4) összeadótárcsát is magával viszi, úgy, hogy a (4) tárcsa zéruson állt, akkor most Ol-et mutat. A (44) kilincs a (4) tárcsát azért nem viheti magával egy egységnél nagyobb darabon, mert a (11) tárcsa (46) kivágása oly ferde föliilettel bír, úgy, hogy miután a (44) kilincs a (4) tárcsát egy foggal előreforgatta, a (46) kivágás ferde fölülete a kilincset annyira kilendíti, hogy a kilincs az általa befolyásolt, fog fejéről lecsúszik. Ha ezután a (3) tárcsát még tovább forgatjuk, akkor a (4) tárcsa helyzetében marad. A 4., 5. és 6. összeadótárcsákat egymástól elválasztó két (11) tárcsa hasonló (46) kivágásokkal van ellátva, mint azt az 1. ábra mutatja úgy, hogy ha például a (4) tárcsa 100 foggal előreiktattatott, akkor az (5) tárcsa a (4) tárcsa egyik megfelelő (54) kilincse által egy foggal előreiktattatik és épígy az (5) tárcsa két (55) kilincsének egyike a (6) tárcsát is előreiktatja egy foggal, ha az (5) összeadótárcsa száz foggal előremozgattatott. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Összeadó készülék, jellemezve több fogazott és számokkal ellátott, központos összeadótárcsa vagy hasonló által, melyek egy, a tárcsáknak megfelelő számban elrendezett kiiktatható kilincsekkel, vagy egy rajta eltolható kilinccsel ellátott emeltyű segélyével oly módon forgathatók, hogy az emeltyűlengetések nagyságától és számától függő összeg egy, az összeadótárcsák fölött elrendezett híd vagy hasonló kivágásaiban megjelenik. 2. Az 1. igénypont szerinti összeadó készülék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az összeadó tárcsákat egészben vagy részben, egy megfelelően számokkal ellátott kikereső beosztás veszi körül, mely beosztáson az előretolókilincseket tartó emeltyű mutatója mozog. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti összeadó készülék kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az egymáson fekvő központos összeadótárcsák fölfelé kisebbek és az egyes összeadótárcsákat a két szomszédos összeadótárcsától egy egy valamivel nagyobb átmérőjű, nem forgatható köztárcsa választja el, mímel-