37144. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékok elgőzölögtetésére

_ 4 -nítése, stb. elleni biztonság, az egész fűtőfölület teljes beborítása, szilárd testek lerakódása elleni és a fűtőföliiletnek folyadékmentesség folytán való elégése elleni biztonsága, végül kis térre szorított szerkezet, a részek olcsósága és könnyű kezelhetése, valamint a szükséges hőmérsékletek közötti különbségek csökkentése. Ezenkívül folyadékbuborékoknak a gőzökbe való átlépése elkerültetik, ami a közönséges főző- vagy elgőzölögtető készülékeknél nem lehetséges. Az oldatok pl. sóoldatok oly módon vezethetők át a készüléken, hogy utóbbi csöveiből gőzalakban és gyakorlatilag véve száraz por gyanánt lépnek ki. Magától értetődik, hogy a találmány értelmében szerkesztett készülék két, három, négy vagy több csoportból álló esősorral foganatosítható, mely a többtestű elgőzölögtető készülékek sokszoros hatásával működik, mimellett az első csoportban előállított gőz a folyadéknak a második csoportban való elgőzölögtetésére használtatik és így tovább, míg a részben begőzölögtetett folyadék az egyik csőcsoportból eltávolítva, egy szivattyú segélyével a következő csőcsoportba és fokról-fokra tovább hajtatik. Némely esetben a tartány soraiban levő nyomáskülönbség is elég nagy nyomást ad, hogy a továbbfolyás a kívánt sebességgel történjék. A 10. és 11. ábra egy háromszoros hatással működő többtestű elgőzölögtető készülék két egymásra merőleges nézetét mutatja. A három (A, B, C) gőzkamra mindegyikén függélyes (a) csövek egy-egy csoportja halad át, mely csövek fölső vége a leírt (b) dugóval van ellátva. Az (A) gőzkamra fölött (K) táplálókamra van elrendezve és az (A, B és B, C) kamrák közé oly kamrák vannak beiktatva, melyek a pontozottan rajzolt válaszfalak által két térre vannak osztva, melyek egyike a fölötte levő csőcsoport elvezetőkamráját és a másik az alatta levő csőcsoport táplálókamráját képezi. A (C) gőzkamra alatt egy el vezetőkamra van elrendezve, melyből a szörp tovább kezelés céljából egy, a rajzon föl nem tüntetett vakuumkamrába, vagy más készülékbe vezethető. A (D, D) szivattyúk a szörpöt megfelelő nyomás mellett az elvezetőkamrából a következő táplálókamrába vezetik, hogy a folyadék a következő csőcsoportban vékony csavarvonalalakú sugárban folyjék át. A szivattyúk alkalmas módon tarthatók üzemben. A rajz szerint az összes szivatytyúk egy (e) vonórúd segélyével hajtatnak, melyet a (G) mótor (F) forgattyúja ide és oda mozgat. A (H) gőzcső megfelelő nyomással bíró gőzt vezet az (A) gőzkamrába. Az (I, I) gőzcsövek mindegyik csőcsoport elvezetőkamrájából gőzt vezetnek az alatta levő csőcsoport (B) vagy (C) gőzkamrájába. A (J, J) tokokban sziták vannak elrendezve, hogy a gőzből az esetleg benne levő szörpbuborékok vagy hasonlók kiválasztassanak. A fönt leírt módon berendezett és működő készülékek arra is használhatók, hogy motorikus célokra gőzt állítsanak elő, mely esetben a szükséghez képest megfelelő eszközök, mint pl. a fönt leírt sziták, rendezhetők el, hogy a dugók szűk csatornáinak eldugulása és a csövek túlhevítóse elkerültessék, ha ezek közönséges tüzelés által füttetnek. Ily fajtájú készülékek a tápvízmelegítők helyett a kazán tűzhuzamaiba építhetők be, hogy a kisebb hőmérsékletű tűzgázokkal gőz állíttassák elő; a készülékekben gőzfejlesztés céljára tüzelőanyag gyanánt kőolajat vagy hasonlót is használhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás folyadékok elgőzölögtetésére, melynél egy válaszfal egyik föltiletével érintkező fűtőközeg által a másik fölületen mozgó folyadékra meleget viszünk át, jellemezve azáltal, hogy ezen fölületen oly gyorsan mozgatunk egy vékony folyadékréteget, hogy a közvetlenül a fölületre fekvő részecskékre csak alig hat nyomás és hogy e részecskék a folyadék gördülő mozgása folytán a fűtőfölülettől a folyadék szemben fekvő szabad fölülete felé mozgattatnak, miután a részecskék a gőzzé való átalakításhoz szükséges melegmenuyiséget fölvették, mire a válaszfal fűtőfölületével a hidegebb részek hozatnak érintkezésbe.