37117. lajstromszámú szabadalom • Szabályozószerkezet önműködő tengeralatti gyújtókészülékek számára

- 3 — kiképezett (22) csap illeszkedik. A föltüntetett helyzetben a (17) inga kilengés ellenében rögzítve van, minek következtében az akna gyújtószerkezete, mely igen változatos alakban foganatosítható és pl. a használatos alakok egyikét veheti föl, nem működtethető. Midőn azonban a (2) membrán lenyomódva az (1) tengelyt bizonyos mértékben letolja, a (19) emeltyű a (20) csap körül elforog és következésképpen a (21) csapágy elhagyja a (22) csapot. A (17) inga ekkor szabadon kilendülhet. Az ingának ezen szabaddá tétele a hydrostatikai nyomás azon első fokozatának felel meg, melynek hatása alatt a (2) membrán a (4, 5) vagy (6) rúgók erejét leküzdve lefelé nyomódik. Midőn aztán a (2) membrán annyira lefelé nyomatik, hogy a (11) tányér a (13) rúgót összenyomja, a (19) villaemeltyű fölső ágán elrendezett (23) gyürűszelet a (23a) val jelzett helyzetbe jut és a (17) ingát rögzíti; ezen helyzetnél tehát az akna nem robbanhat föl. Az előzőkben leírt ingás elrendezés természetesen csak példaképpen van fölhozva, tehát független a találmány tárgyától, amenynyiben maga a gyújtókészülék és ennek működtető szerkezete tetszőlegesen foganatosítható. A jelen találmánnyal két teljesen eltérő hatást érünk el. Az (1) tengely mozgásának első, a gyújtókészüléket szabaddá tevő része csak kisebb hydrostatikai nyomásnál következik be, mely kezdődhetik például 50 cm.-nyi vízoszlop nyomásánál és terjedhet 10 méteres vízoszlop nyomásáig. Ha azután az akna 10 méternél nagyobb mélységbe jut, a második (8 vagy 13) rúgó is összenyomatik, az (1) tengely tovább mozog lefelé és a gyújtókészülék működtetése ellenében rögzíttetik. Az akna tehát csak bizonyos meghatározott mélységben működik, ez alatt és fölött azonban már nem robbanhat föl. Ha az aknára valamely szomszédos akna robbanásának lökése hat és az ezen robbanásból keletkezett nyomás a fönt említett határértéket, pl. 10 m.-t túllépi, akkor úgy az egyik, mint a másik elrendezésnél az (1) tengely a (8) vagy (13) rúgó összenyomása közben lefelé mozog és a gyújtókészüléket rögzíti. A gyújtókészülék rögzítése tehát pontosan abban a pillanatban következik be, melyben a szomszédos aknának lökése a biztosítandó aknára hat. A találmány tárgyát képező szabályozó szerkezet tehát lehetővé teszi, hogy egyrészt megszabjuk azon mélységet, melyben az akna fölrobbanhat és így megakadályozzuk a fölszabadult úszó aknáknak robbanását, másrészt pedig megakadályozzuk a sympathetikus robbanást, melynek előzménye nagyobb hydrostatikai nyomást létesít, mint amilyennél az akna fölrobbanhat. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szabályozó szerkezet önműködő, tenger alatti aknák gyújtókészüléke számára, jellemezve egy vagy több rúgó segélyével egyensúlyban tartott és a környékező víz hydrostatikai nyomásának kitett rugalmas membrán és egy ezen membrán segélyével hosszirányban eltolható tengely által, mely a membrán lenyomódása alkalmával a gyújtókészüléket előbb kikapcsolja, azután pedig újból rögzíti és így az aknát hatástalanná teszi, mihelyt a membrán bizonyos mértéken túl lefelé nyomódott, oly célból, hogy az akna fölrobbanása megakadályoztassék, mihelyt a bizonyos mélység alá sülyedt, vagy ha a membránra ható nyomás egy vagy több szomszéd akna fölrobbanása folytán bizonyos határon túl növekszik. 2. Az 1. alatt igényelt szabályozó szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a hydrostatikai nyomás segélyével két különböző erejű rúgórendszer nyomása ellenében működtetett, a gyújtókészülék tengelyére ható (2) membrán által, mely aszerint, amint a hyrostatikai nyomás csupán a gyöngébb vagy mindkét rúgórendszer feszerejét küzdi le, oly mértékben hajlíttatik ki, hogy a behatása alatt álló tengely a