37101. lajstromszámú szabadalom • Forgó mótor
- 2 átvihető a tengelyre. Ezen tolórudak (1 í) és | (15) csapok útján állnak az (1) és (2) lapát- ' rendszerekkel kapcsolatban, míg a (22) forgattyú (21) csapjai körül lengő (20) emelőkkel (18) és (19) csapok útján vannak összekötve. Ha pl. a hátsó (2) lapátrendszer a robbanás alkalmával valamilyen módon megakasztatik, akkor a (17) tolórudak a (20) emelők (19) csapjait fogva tartják, ellenben a mellső (1) lapátrendszer a (16) tolórudak segélyével a (20) emelők (18) csapjait és a (22) forgattyú (21) csapjait, tehát a (3) tengelyt is előre hajtja az új helyzetbe. Ezen elmozdulás befejeztével a kompresszió folytán mindkét lapátrendszer mozogni kezd és a tengelyt forgásba hozza. Az új robbanás után a (16) tolórudak maradnak állva s a tengelyt a (17) tolórudak hajtják tovább. A tengely majdnem egyenletesen fut, miközben a lapátrendszerek a föntebb ismertetett kényszermozgást végzik. A mozgás átvitelére a 10. és 11. ábra szerint lég- vagy gázütközők vagy párnák is alkalmazhatók. Itt egy külön belső hengerben (23) és (24) lapátok mozognak az (1) és (2) lapátrendszernek megfelelően. Ezen lapátok a (3) tengelyre ékelt (12) gyűrű (25) lapátjaival együtt (26) és (27) kamrákat alkotnak. Az (1) lapátrendszer mozgása alkalmával a (23) lapátok levegőt vagy gázt nyomnak össze a (27) kamrákban s a tengely (25) lapátjait és így a (3) tengelyt is előre hajtják. Ennek megtörténtével a (2) lapátrendszer (24) lapátjai hajtják a tengelyt a (26) kamrákban levő légpárnák segélyével, Megjegyzendő, hogy a lapátok számának növekedésével a robbanások száma is növekedik s a motor teljesítő képessége is nagyobb lesz. A motor annál nagyobb erőt fejthet ki, minél nagyobb a lehetőleg vékony lapátok száma (12. ábra). A lapátrendszerek összeköttetését úgy is foganatosíthatjuk, hogy az (1) lapátokat (29) tárcsák között rendezzük el (13. ábra) és a (2) lapátokat belülről egy (36) hengerre erősítjük (14. ábra). Ha most a két tárcsát és a hengert egymással egyesítjük, akkor a 15. és 16. ábrán bemutatott szerkezetet kapjuk, melynél a henger falai képezik a hasznos mozgató dugattyútömeget, midőn ezen tömeg eleven ereje a kompresszió hasznos munkájával alakult át. A mótor belsejében a (30) elosztó fej foglal helyet. Ha ezen fejet a (32) állványban úgy forgatjuk el, hogy a (31) kifúvató csatorna a szívónyílással, a szívócsatorna pedig a (32) állvány kifúvató nyílásával essék össze s a folyékony tüzelőszert a (33) porlasztó helyett a (34) porlasztó segélyével fecskendezzük be és a fékezőszerkezetet megfordítjuk, akkor a mótor visszafelé fog forogni. Ily módon könnyen szerkeszthetők reverziós motorok. A 8. ábrán föltüntetett, kétkarú emelőkkel működő átvivőszerkezetnél a 17. ábra szerint azt az egyszerűsítést foganatosíthatjuk, hogy a (16) és (17) tolórudakat, egészen elhagyjuk és a (14, 16) csapokat az ívalakú (20) kétkarú emelők (18, 19) hasítékaiba helyezzük. Kis motoroknál, mint a 18. ábra mutatja, minden (l) és (2) lapátrendszer számára két fogkoszorú rendezhető el, melyekkel a kétkarú emelőket helyettesítő kis (20) fogaskerekek kapcsolódnak. A 19. ábra szerint a (20) fogaskerekeket hajtó fogkoszorú helyett (28) rúgós hajtóművek is alkalmazhatók, melyek a (20) fogaskerekeket fölváltva az (1) és (2) lapátrendszerekkel kapcsolják össze és ezek segélyével hajtják. Két henger alkalmazása esetén, melyeknek egyike a másikban ül (20. ábra) vagy pedig a másik mellett foglal helyet (21. és 22. ábra), kapcsolt működés is létesíthető. Azon kamrákat, melyek a vízszintes (21. ábra) vagy függélyes (25. ábra) tengelyű motorokon vízszintesen vannak vonalkázva, kompresszióra, vagy pedig gázok vagy folyadékok fölvételére használhatjuk. A motort generátor gyanánt is alkalmazhatjuk, ha gáz és nagy feszültségű vízgőz keverékét akarjuk előállítani és alacsony hőmérsék mellett távolabbi helyen szétosztani, oly célból, hogy a gőzgépet vagy turbinát tápláljuk. Ezen generátorban a
