37098. lajstromszámú szabadalom • Javítás mótor és más járművek számára való kerekeken

- A kerék agya vagy más alkalmas része tart és melyen a (C) gyürü (D2) golyós csapágy segélyével van ágyazva. A kocsikerék (C2) tengelyen forog. A föltüntetett kiviteli alaknál ezen tengely (C3) rugók által szo­kásos módon a kocsiszekrényt tartja. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a (B) párna gyíírüalakkal bír és a járműkerék külső oldalán van elrendezve, mimellett a részeket egy eltávolítható (A3) födlemez takarja el. Az (A') tartóra erősített (A2) burkolat a párnát teljesen körülveszi és az (A') tartó a (D') járműkerék fölé nyúlik, hogy az (A2) burkolatig terjedhessen és hogy a kocsiszekrény súlya a párnára átvitessék. A (D) gyűrűperem (d) csavarok által van a kerék agyával összekötve. Az (A2) bur­kolat alakja vízszintes irányban kissé elip­tikusan készíthető és két szétszedhető rész­ből állhat, melyek vízszintes vonalban érintkeznek és megfelelő lemezeknek az érintkező fölületek közé való helyezése mellett csavarok által vagy más módon köttetnek össze egymással. A 3. és 4. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a (B) párna szegmentszerű alakkal bír és a (D') kerék külső oldalán van elren­dezve. A (B) párna a (C) gyűrű fölső részén foglal helyet és a mélyített (A2) lemez a párnának megfelelő szegmentszerű alakkal bír. Az (A') tartó nem terjed a kerek fölé, hanem a kerék belső oldalán marad, kocsiszekrény és a kerék között fekszik. Ezen kiviteli alaknál a (D) gyűrűperem nagyobb átmérővel bír, mint a fönt leírt kiviteli alaknál. A (D) gyűrű­peremet (dl) csavarok kötik össze a kerék­kel. Egyébként az elrendezés hasonló az 1. és 2. ábrában föltüntetett szerkezet el­rendezéséhez. A jármű haladása közben a (B) párnát tartó üreges (C) hengeres rész vagy gyűrű helyzetében marad és a (Dl) kerékre erő­sített (D) gyűrűperem a (D2) golyós csapágy segélyével a (C) gyűrűben szabadon forog­hat. Ennélfogva világos, hogy a (B) párna nem forog, hanem megközelítőleg a rajzban föltüntetett helyzetében marad és azon lökéseket fölfogja, melyek máskülönben a haladás közben a kocsiszekrényre vitet­nének át. Bár a kerék abroncsa célszerűen tömör (Dx) gumiabronccsal is el van látva, mint azt a rajz mutatja, mégis könnyen érthető, hogy tekintet nélkül ezen abroncs saját­ságaira, a jármű a pneumatikus abron­csokkal járó előnyökkel is bír, anélkül, hogy a pneumatikus abroncs azon rongálá­soknak és sérüléseknek lenne kitéve, melyek akkor lépnek föl, ha a pneumatikus abroncs az úttesttel érintkezve fut. A föntleírt szerkezettel bíró kerekek csak hosszú időközökben igényelnek javí­tást ; a párnák szükség esetén könnyen eltávolíthatók és másokkal helyettesíthetők. Ezenkívül a 3. és 4. ábrában föltüntetett szegmentszerű alakkal bíró pótpárnák sok­kal kényelmesebben helyezhetők el a jár­művön, minthogy kevesebb helyet foglalnak el, mint a jelenleg használt gyűrűszerű pneumatikus abroncsok. A találmány nincsen a rajzon föltünte­tett gyűrű- vagy szegmentszerű alakkal bíró pneumatikus párnák használatára kor­látozva, minthogy a párna különböző üre­ges gyűrűalakú testekből, vagy más oly alkalmas testekből készíthetők, melyek kellő rugalmassággal bírnak. A járműrugóknak a föltüntetett módon a tengely és a kocsi­szekrény között való elrendezése helyett oly elrendezés is választható, melynél ezen rugók a párnák és az (A2) burkolat vagy mélyített lemez fölső része között helyez­tetnek el. Végül megjegyzendő, hogy egy pneuma­tikus vagy más rugalmas párnának a kerék­agy közelében való elrendezésére már té­tettek kísérletek, azon célból, hogy a közön­séges pneumatikus abroncsok használata elkerülhető legyen, azonban ezideig egy esetben sem ajánlották a párnát a kocsi­szekrény és egy, a kerék oldalán tartott gyűrű között elrendezni és pedig oly mó­don, hogy a gyűrű és a párna ne forogjon a kerékkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom