37085. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet kézi lőfegyvereken a lövésnek megahatározott magassági irány elérésénél való önműködő elsütésére

Az inga akként van szerkesztve, hogy egyrészt csekély lengéstartama van, más­részt annak eleven ereje a folyadéknak, jelen esetben a glicerinnek ellenállásával megközelítőleg egyenlő, úgy, hogy az a ki­lengés után gyorsan nyugalomba jön. Midőn az (s) fogantyút eleresztjük és a puskát a cél felé irányítjuk, az (il) elsütő rúd (3. ábra) a (q) szögemeltyűnek hosszab­bik karjához ütődik, miáltal az (n) kampó a fejrésznek (g) orrától ellendül és ezt sza­baddá teszi. Az (i) ütköző ekkor a spirális rúgó hatása következtében az egykarú (y) emeltyűnek (bl) kengyelét lefelé löki és az (y) emeltyűnek kampóját az (u) könyök (x) feszítő nyugaszából kikapcsolja. Az (u) kö­nyök ekkor az (s) fogantyúval együtt a (v) ütőrúgó hatása folytán vieszalöketik és a (t) ütőrészt magával meneszti, melynek négy­szögletes feje a puskának billentyűjét el csettenti. A 6., 7. és 8. ábrákban az ingának egy másik foganatosítási alakja van föltüntetve. Ezen foganatosítási alaknál az inga az (el) tengelyen megerősített (ul) rúdból áll, mely­nek mindegyik karja egy-egy kiegyensúlyo­zott, könnyű (ol) ürös testet hord. Az ezen szerkezetet fölvevő (dl) edény csak részben van egy nehéz fajsúlyú folyadékkal, példáúl glicerinnel megtöltve, melyben az (ol) űrös testek úsznak. Az állandóan vízszintesen beálló folyadékfölszín az ürös testeket és egyúttal az (el) tengelyen megerősített (ul) rudat vízszintesen, tehát az (el) tengely vé­gén megerősített (il) elsütű rudat állandóan függélyes helyzetben tartja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet kézi lőfegyvereken, a lövésnek meghatározott magassági irány elérésé­nél való önműködő elsütésére, jellemezve azáltal, hogy egy, a fegyvernek elcsat­tantó és gyújtó szerkezetére alkalmas segédeszközök segélyével ható megfeszí­tett rúgónak szabaddá tételére való elő­készület. egy folyadékba merülő inga vagy egy, a folyadékfölületen vízszinte­sen beálló, kiegyensúlyozott úszó segé­lyével eszközöltetik. 2. Az 1. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az elsütő inga kilengésének végén az (il) elsütő rúd segélyével egy (q) emeltyűre hat, melynek elforgatása által az (m) rögzítő enjeltyű kapcsoltatik ki, mely egy (i) ütközőt megfeszített hely­zetben rögzít, melynek hatása folytán a (v) ütűrúgó kikapcsoltatik, mely egy, a fegyver elcsattantó és gyújtó szerke­zetre ható ütőrészt megfeszített helyze­tében rögzít. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve az­által, hogy a (t) ütőrésszel összekötött (u) könyökkel kapcsolódó (v) ütőrugót az (y) emeltyű megfeszített helyzetében megtart, mely emeltyűnek vége az (u) könyöknek (x) nyugasza elé nyúlik, az (i) ütközőnek hatása folytán ellenben a kö­nyöknek (x) nyugaszából kikapcsoltatik oly célból, hogy ez a könyök és a (t) ütőrész szabaddá tétessék. 4. Az 1—3. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a rúgó behatása alatt álló (i) üt­köző egy forgathatóan ágyazott (e) cső­ben vezetődik, mellyel egy beosztás men­tén beállítható és ennek bármely pont­jában rögzíthető (c) mutató van össze­kötve oly célból, hogy a cső a magas­sági helyzetnek megfelelően gyorsan be­állítható legyen. 5. Az 1 —4. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, az (i) ütköző alatt elrendezett kétkarú (cl) emeltyű által, melynek egyik karjára az (u) könyöknek vége hat, mely a könyök előremozgásánál a (cl) emeltyűt elfor­gatja és ezáltal az (i) ütközőt annyira emeli meg, hogy az (m) rögzítőemeltyű egy, az ütközővel összekötött fejrésznek (g) orra alá jut és az ütközőt a meg­feszített helyzetben rögzíti. 6. Az 1—5. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy egy, a (jl) tengelyen megerősített, az ingára ható (kl) rúgó az ingát nyu­galmi helyzetében addig rögzíti, míg a

Next

/
Oldalképek
Tartalom