37077. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina

A többi, vagyis a belső koszorúk lapátjai az (f) tengelyen levő (1) agyakhoz foglalt külön-külön korongokhoz erősíttetnek. Az (1) agyak tetszőlegesen erősíthetők meg az (f) tengelyen, minthogy azonban a rende­sen használatos megerősítési módok mellett (mint pl. ék, csap, akaszték, zárszög, stb. segélyével) lehetetlen tökéletesen centrikus megerősítést elérni, célszerű az agyak rög­zítésénél a következő eljárást alkalmazni (10. ábra). Az első agyat a lehető legalkalmasabb módon erősítjük meg a tengelyen, vagy esetleg azzal egy darabból is készíthetjük. Ezen agy egyik végén belső csavarmenet­tel van ellátva, és ennek megfelelően a következő agy vége ugyanoly átmérőjű, de valamivel rövidebb külső csavarmenetes részben végződik, úgy hogy ez az előbbibe becsavarolva a végek egymáshoz szoríttat­nak, minélfogva a két agy úgy szerepel, mintha egy darabból készült volna. A má­sodik agy másik végén ugyancsak belső csavarmenettel bír, mely ismét a következő agy csavarmenetes részének fölvételére szol­gál, és így tovább. Az összes ily módon összecsavarolt darabok egyetlen darabot alkotnak, mely az összes erőt fölveszi, úgy hogy a tengely csak mint alátámasztás sze­repel, s ennélfogva jelentékenyen kisebb keresztmeszetűre készíthető. A külső lapátkoszorút tartó első korong egy az (f) tengellyel koncentrikus (g) cső­tengelyre ráhúzott (m) agyhoz van erősítve; a (g) tengely mozgása a (h) fogaskerék­műre vitetik át. A magas nyomású gázokat bevezető cső­toldatok egymáshoz hasonló és külön-külön egy-egy csoporthoz tartozó (k) öntött vas gyűrűkhöz erősíttetnek. Ezek a gyűrűk a hozzá tartozó csőtoldatokkal és lapátokkal a gép koszorúját alkotják, minden egyes koszorúnál a részek egyenlők, és egymás között föl cserélhetők. A gázok egy a (j) födőben elrendezett (i) gyűjtőcsatornába áramlanak, mely födőn a robbanó kamrák is megerősíthetők. A lapátok a jelen találmány szerint igen kÖDnyen és gazdaságosan állíthatók elő, (lásd 4 — 9. ábrát). Ugyanis azokat egy oly csőből vághatjuk ki, melynek sugara és vastagsága megfelel a készítendő lapátok görbületi sugarának. Két lapát egyidejű előállításához oly (3) csődarabot veszünk, melynek hossza egyenlő az (1) lapát szélességével, (azaz az össze­foglaló lemezek közti távolsággal), hozzá­adva a (2) csapok kétszeres hosszúságát. Először kiképezzük a (2) csapokat, és meg­munkáljuk az (M N és 0 P) fölületeket, olyképen, hogy a cső végére négy, köze­pén a csapok átmérőjének megfelelő furat­tal bíró, és a csapok egymástól való távol­sága által meghatározott (Q körrel jelzett) átmérőjű körforgó marót helyezünk, és az­után a még megmaradt anyagot, melyet az említett marókkal nem lehetett eltávolítani, a 7. ábrán pontozott vonalakkal határolt (A B) fölületen lemunkáljuk. Hogyha a homlokfölületet és a csapokat ily módon kiképeztük, a csövet befogjuk és alkalmas maróval az (x, y, w) fölületeket munkáljuk meg, végül a csövet két egyenlő részre vágjuk, mint az a 8. ábrán látható. Hátra vannak még a két lapátnak (z) fölületei, melyeket legegyszerűbben egy oly maróval munkálhatunk meg, melynek munkaélei ugyanazt a szöget zárják be, mint a két (z) fölület. A (2) csapok a la­pátok megerősítésére szolgálnak. Ily módon teljesen egyenlő súlyú lapá­tokat állíthatunk elő, ami a mozgó részek kiegyensúlyozása szempontjából nagy fon­tosságú. Minthogy a csapok megmunkálása a lehetőség szerint pontos, azért a lapáto­kat is teljesen szimmetrikusan erősíthetjük meg a tengelyhez képest. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázturbina, jellemezve egy vagy több egymásmelleit elrendezett oly . lapát­koszorúcsoport által, melynél a lapát­fölületek alkotói párhuzamosak a forgás­tengellyel és a gázok a lapátokra min­den egyes lapátkoszorú síkjába hatnak, míg az egyes csoportok két-két koncen­trikusan elrendezett, ellentétes értelem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom