37071. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép ürös, csőalakú testeknek, mint árbócnak, csöveknek, karóknak stb. betonból való előállítására
2 — (14) elektromotor van elrendezve, mely a (15) előtét, a (16) tengely és (17, 18) csavarkerekű áttétel segélyével az (5) tengelyt hajtja. A (3) henger fölött egy adagoló szerkezet van elrendezve, mely két (20—20*) lemez által hordott (19) tölcsérrel van ellátva. (A 3. ábrában az adagoló szerkezetnek egyik fele metszetben van föltüntetve.) A (20—20x ) lemezek közül, melyek a (6) keret hosszához képest haránt irányban vannak elrendezve, a (20x ) lemez közvetlenül, a (20) lemez pedig egy haránttartó közvetítésével a (6) keret által bordatik. A (19) tölcsérnek alsó nyílását, mely téglányaiakkal bír és melynek hossziránya a keret hosszirányával párhuzamos, a (20—20*) lemezekben ágyazott (21) henger zárja el, melynek (22) tengelye szintén párhuzamos a (6) keretnek hosszirányával. Ezen henger a kerületen a hosszirányú (23) bordákkal van ellátva. A (22) tengelynek baloldali vévére a (23*) fogaskerék van ráékelve, melyet a (22) tengely körül forgatható (24) karon ülő (25) kilincs működtet (1. és 3. ábrák). A (24) kapcsoló kart a (6) keretben ágyazott (26) lánckerék működteti, és pedig a (31, 28) csuklók közvetítésével, melyek közül a (31) csuklónak egyik vége a (26) keréknek excentrikusan elrendezett (30) csapjával, másik vége pedig a lendíthető (29) kulisszával van csuklósan összekötve, míg a (28) csuklónak egyik vége a (29) kulisszával, másik vége pedig a (24) karral áll csuklós összeköttetésben; a (26) lánckerék a (16) tengelyre ékelt (33) lánckerék és a (32) lánc segélyével forgattatik. A (20x ) lemez külső oldalán konzolok között két (34) csiga van ágyazva, melyekről a (35) fémpántok a (20*) lemezen ágyazott (36) vezetékhengeren át a (2) szalagnak a (3) heagerről lefutó része fölé vezettetnek úgy, hogy a (35) fémpántok ezen szalagrésznek hosszirányában futnak. A (20) lemeznek egy toldatán a (37) nyomó görgó van ágyazva, mely a rajzban föl nem tüntetett, tetszőleges szerkezet segélyével a (2) szalaghoz szoríttatik. A (6) keretnek jobboldali végén két egymással és ezen keret hosszirányával párhuzamos, vízszintes (38) U-sín vau megerősítve, melyeknek karimái egymás felé vannak fordítva és melyek szabad végükön a (39) merevítő rúd által vannak egymással összekötve. Ezen sínek alatt egy ezekhez harántirányú, vízszintes (40) tengely van a (7) lemezekben ágyazva, mely tengely a síneken kívül fekvő végein egy-egy (41) emeltyűkart hord, melyek egyirányúak, egyenlő hosszúak, szabad végükön egy-egy (42) súlyt hordanak és a (43) merevítő rúd által egymással össze vannak kötve. A sínek között a (40) tengelyen a rövidebb (4-4) emeltyűkarok vannak megerősítve, melyeknek szabad végei a (44*) csuklók segélyével a (4*) tengelynek végeivel vannak öszszekötve, minek következtében a (2) szalag a (42) súly hatása folytán megfeszül. A (8) ksretnek jobboldali végén két rézsútos, fölfelé irányuló, az (1) mag felé nyúló (43) emeltyűkar (1. és 3. ábrák) van ágyazva, melyek egyenlő hosszúak és szabad végükön egy ebben forgatható 44*x ) rúd segélyével van egymással összekötve. Ezen rúd hosszának közepén a (45) test van szilárdan megerősítve, melyen a vízszintes (54) henger (3. ábra), a (46) rúd és két derékszögűén meghajlított, az (55) súlyokkal (1. ábra) ellátott (47) emeltyű segélyével vízszintes síkban elforgathatóan és a (44*x ) rúd forgástengelye körül kilendíthetően van fölfüggesztve. Ezen henger a mag köré vezetett szalaghoz fekszik (1. ábra) és ehhez az (55) súlyok segélyével megfelelő erővel hozzászoríttatik. A (6) kereten forgathatóan ágyazott (48) vezetékkaroknak hasítékában a (43) emeltyűk a (49) csavarok segélyével tetszőleges helyzetben rögzíthetők. A (13) fenék az (50) forgó alvázon nyugszik, mely a 2. és 4. ábrákon szakadozott vonalakkal van jelezve. Ezen forgó alvázt az (51) jármű (4. ábra) hordja, mely az (52) vágányon mozog, melynek függélyes középsíkjában az (1) meg az (53) fix pontok között foroghatóan van ágyazva. Megjegyzendő, hogy a 2. ábra a (3) és (4) hengereket és az (1) magot valódi helyzetükben tünteti föl, míg ellenben az 1. és 3. ábrákban ezen részek a rajz egyszerűsítése céljából a valóságtól eltérően a (6)
