37067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fekete festőanyagnak, cserzőanyagnak vagy egy második fekete festőanyagnak, valamint egyéb fölhasználható melléktermékeknek előállítására kőszénből, barnaszénből vagy lignitből
Megjelent li)06. évi október hó 23-áu. MAGY. ^ KIR SZABADALMI |||||| H1VATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 37067. szám. IV/f. OSZTÁLY. Eljárás fekete festőanyagnak, cserzőanyagnak vagy egy második fekete festőanyagnak, valamint egyéb fölhasználható melléktermékeknek előállítására kőszénből, barnaszénből vagy lignitből. LERMAN DRAGUTIN NAGYBIRTOKOS, SCHWARTZ BERNARDO BENI.J DRAGUTIN GYÁRIGAZGATÓ ÉS PIKOS PÁL VEGYÉSZ POZEGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 január hó 11-ike. Jelen talalmány tárgya eljárás az összes ösmert organikus és anorganikus fekete festőanyagokat pótló újnemű fekete festőanyagnak előállítására kőszénből, barnaszénből vagy lignitből, mimellett egyidejűleg egy második fekete festőanyagot vagy egy cserzőanyagot avagy egyéb melléktermékeket nyerhetünk. Az eljárás a következő: Először is a nyers anyagot, lignitet, barnavagy kőszenet ösmert módon finom szemcse alakúra vagy porszénné készítjük elő. Az ily módon előkészített nyers anyaghoz annak minősége és föltárhatósága szerint 0 5—15% maró alkaliákat, alkalikarbonátokat, szulfátokat, szulfideket, a fémek hydroxidjait, alklorossavas nátront, organikus és anorganikus sókat és savakat adunk vizes oldatban. Az oldószer minősége és mennyisége emellett a nyers anyag minőségétől függ. Bitumendús szénnél, pl. maróalkaliákat alkalmazunk, míg piritdús és bitumen-szegény szénnel az olcsóbb maróalkalikarbonátok és kemény szénnél szulfátok, mint pl. kénsavas nátron alkalmaztatnak. Az anyagot nyilt edényekben vagy vákuum- avagy nyomás alatt álló edényekben benső keverés közben addig hevítjük 90—110° C.-ig terjedő hőmérsékleten, míg az összes bitumenes, kovasavas anyagok kén stb. föloldatnak és az összes organikus alkatrészek ezen aránylag alacsony hőmérsékletnél elszenesedtek. Nagyon finomra előaprított anyagnál a melegítést nyilt edényekben eszközölhetjük, nagyon likacsos anyagok esetében pedig vakuumban kell az anyagot hevíteni, hogy a levegő az anyag likacsaiból kiszívassék, végül tömött anyagot nyomás alatt álló edényekben, legelőnyösebben 1—4 légkörig terjedő nyomás alatt kell hevíteni, hogy az oldószer lehetőleg alaposan hatoljon az anyagba és annak lehetőleg nagyfokú szétbontását idézze elő, mimellett adott esetben az anyagot megelőzőleg vákuum hatásának vethetjük alá. Most a szilárd maradékot vagy leüllepítéssel vagy centrifugával választjuk el az oldattól. A maradékot tökéletes tisztítás céljából vízzel kimossuk, amit centrifugák