37050. lajstromszámú szabadalom • Gázszivattyú

anyák és a (2, 3) rúd eltávolítása után a szivattyú fölső része leszerelhető és a sze­lep megvizsgálható. A szivattyúnál kiegyensúlyozott kettős sze­lep alkalmaztatik. A (27) kibocsátó szelep (28) rúdja a (20) szelepvezetékben mozog­hat, melyben (29) gyűrűkkel és egy (30) szelencével van tömítve. A (27) szelep fö­lött a (31) nyomáskiegyenlítő kamara foglal helyet, melybe a nyomás alatt álló gáz (32) nyílásokon át tódul (3. ábra). A (33) rúgó a szelepet fészkéhez szorítja, azonban a dugattyú nyomólökete alkalmával a hen­gerben uralkodó gáznyomás a szelepet meg­nyitja, úgy hogy a gáz a hengerben ural­kodó nyomás mellett a (31) kiegyenlítő kamarába tódul s a (31) rúgóval össze­működve a szelepet lefelé szorítja. A gáz­nak a (31) kamarában való abszolút nyomása a fölső és alsó szelepfölület különbségétől függ. A kibocsátószelep rúdja a szelepfészekhez képest aránylag kis átmérővel bír, úgy hogy a szelep fölső fölülete nagyobb, mint a hen­ger felé néző alsó fölülete. A (34) bebocsátó szelep a (27) kibocsátó szelepben van alkal­mazva. A bebocsátó szelepnek ürös (35) orsója a (28) szeleprúdban van vezetve és a (21) süveg (36) kamarájával közlekedik. A gáz szabad átmenetét a (34) szelep (37) oldalnyílásai biztosítják, melynek a szelep fészke fölött alkalmazott (38) köralakú ho­ronnyal közlekedik. A bebocsátó szelepet egy (39) rúgó szorítja lefelé, mely egyrészt a (28) szeleprúd (40) recézett fölületére, másrészt pedig a (41) csavaranyára fekszik. A komprimált gáz elvezetésére szolgáló (42) cső a (27) kibocsátó szelepnek (43) köralakú hornyával áll összeköttetésben. Az egész szelepszerkezet eszerint igen egyszerű és csak egy tömítéssel ú. m. a (29) gyűrűkkel és a (30) tömítőszelencé­vel bír. A szivattyú működési módja a következő : Midőn a dúgattyú lefelé mozog, a betó­duló gáz a (34) szelepet megnyitja, míg a dugattyú fölfelé való mozgásakor a gáz a dugattyú és a szelepek között összenyoma­tik. Ha a hengerben uralkodó nyomás na­gyobb lesz, mint a (33) rúgó feszereje, akkor a kibocsátó szelep megnyílik és a gáz a hengerben uralkodó nyomás mellett a (32) nyílásokon át a (31) kamarába tódul. Ha a hengerben oly nagy nyomás uralko­dik, hogy a kiegyenlítő kamarában uralkodó nyomás és a (33) rúgó feszültsége a (27) kibocsátó szelepet nem képes fészkéhez szo­rítani, akkor a dugattyúnak következő le­sülyedésekor sem fog a bebocsátó szelepen át gáz betódulni, mivel a bebocsátó szelep csak akkor nyílhat meg, ha a kibocsátó szelep a fészkén nyugszik és a dugattyú elegendő mértékben lefelé mozgattatott, illetve a gáz a hengerben eléggé meg­ritkult, arra, hogy a bebocsátószelep a (33) rúgó ellenében megnyíljék. Eszerint addig, míg a kiegyenlítő kamarában és a henger­ben uralkodó nyomás egy bizonyos mérté­ket meghalad, a kibocsátó szelep nyitva marad és a lefelé mozgó dugattyú a nyo­mást nem csökkenti annyira, hogy a kibo­csátó szelep elzáródjék, a bebocsátó szelep pedig megnyíljék és friss gáz tóduljon be. Ezen szerkezet a biztosító szelepekkel azo­nosan működik, a mennyiben a hengerben, továbbá a kiegyenlítő kamarában és a gáz­vezető csatornákban nem lephetnek föl túlsá­gos nagy nyomások. Azon időponttól kezdve, midőn a kibocsátó szelep nyitva marad, több friss gáz nem áramlik be és a nyomás állandó marad. A szivattyú által elérendő nyomás a (331 rúgó erősségének és a (28) rúd átmérőjének megválasztása által sza­bályozható. Minél kisebb a (28) rúd átmé­rője, annál nagyobb lesz a (27) kibocsátó­szelepnek a (31) kamarában a nyomásnak kitett fölülete, úgy hogy bizonyos meghatá­rozott nyomás mellett gyöngébb (33) rúgó is alkalmazható. Minthogy a bebocsátó sze­lep a nyomószelepbe van ágyazva, ezen el­rendezés folytán a nyomószelepen aránylag nagy nyomáskiegyenlítő fölületek s ennek folytán gyöngébb szeleprugók alkalmazha­tók. Ezen berendezés további előnye, hogy a szelepet igen egyszerűen és olcsón tömít­hetjük. A (44) dugattyú bizonyos számú (45) tö­mítőgyűrűvel bír és a (49) excenterrúd (48)

Next

/
Oldalképek
Tartalom