37037. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyhez nem kötött égési mótorok üzemben tartására
- 5 -dezés súlyát csökkentsük végül oda vezet, hogy a hígító anyagot, ahol csak lehet, a közvetlen környezetből vegyük, még akkor is, mikor annak chemiai és fizikai tulajdonságai nem a legkedvezőbbek. így pld. vízi járműveknél azt a vizet fogjuk hígító anyag gyanánt használni, melyben a járómű úszik. Folyami járóműveknél ez magától érthető, mert az eddig használt gőzgépeket és gőzturbinákat is folyóvízzel táplálták. Tengeri járóműveknél azonban a tengervizet közvetlenül csakis akkor vihetjük be a kalorikus körfolyamba, mikor a gép gázturbina. Ugyanis a turbina elégető terében a tengervízből a só igen finom kristályok alakjában válik ki, melyek a gázban lebegnek és melyeket a gáz magával ragad, a lapátokra hajt és a kifúvató vezetéken át a lapátokról ismét eltávolít anélkül, hogy a részek mechanikai együttműködését zavarhatnák, főleg mert sehol sem érintkeznek szorosan tömített, kent fölületekkel. Ami végül a tüzelőanyagot illeti, találmányunk egy foganatosítási alakja az hogy tüzelőanyag gyanánt oly anyagot választunk, melynek gőztenziója már a környezet hőmérsékleténél nagyobb, mint az üzemi nyomás. Ily módon egyrészt fölöslegessé válik az egyébként az átszivattyúzáshoz szükséges szivattyú, másrészt a gépet azonnal indíthatjuk, anélkül, hogy külön segédberendezések (kézi szivattyú, vagy fűtőberendesés) volnának szükségesek a gőznyomásnak a természetes gőztenzión túl való fokozására. Tüzelőanyag gyanánt különösen alkalmas anyag az aethan (C2 Ha ), melynek gőztenziója 4°-nál már 46 atm. Ha ez a nyomás túlságosan magas volna, azt más, rokon, de magasabb hőmérsékletnél forró anyag, pld. acetylén hozzákeverésével lehet csökkenteni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás helyhez nem kötött elégési mótorok üzemben tartására, jellemezve azáltal, hogy a töltés képezésére szolgáló oxygént szolgáltató tüzelő- és higító anyag gyanánt oly anyagokat használunk, melyek munkaképessége ugyanakkora, saját- és tartálysúly esetében nagyobb, mint az eddig használt anyagoké, amenynyiben vagy: a) légköri levegő helyett oly anyagokat használunk oxygént szolgáltató anyag gyanánt, melyek a saját súlyukból és tartályuk súlyából számított súlyegységükönként adott tüzelőanyagból több hőt fejlesztenek, mint a közönséges levegő; vagy b) higítóanyag gyanánt, víz helyett oly anyagokat alkalmazunk, melyek saját súlyuk és tartályuk súlyából számított súlyegységükönként a töltés térfogatát adott hőmérsékletcsökkentés mellett, nagyobb mértékben növelik, mintaviz; vagy c) tüzelőanyag gyanánt az eddig használt és közönséges hőmérsékletnél légköri nyomás alatt álló folyékony tüzelőanyag helyett oly tüzelőanyagot használunk, melynek gőztenziója közönséges hőmérsékletnél nagyobb, mint a mótor üzemi nyomása úgy, hogy a tüzelőanyag nyomását az üzemi nyomásig fokozó szivattyú fölöslegessé válik; vagy végül d) eme föntebb jelzett módszerek közül kettőt vagy valamennyit egyidejűleg alkalmazzuk ; az egész oly célból, hogy a gépészeti berendezés, az üzemi anyagok és ezek tartályainak összes súlyát minimálissá tegyük. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy oxygént szolgáltató anyag gyanánt a nitrogén és hydrogén alkalmas oxydjait (N02 , H2 02 ) használjuk. 3. Az 1. alatt védett eljárás egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a mótor gyanánt egy gázturbinát alkalmazunk, mely az oxygént szolgáltató anyag, a tüzelőanyag és a hígító anyag tartályával van összekötve. 4. Az 1. alatt védett eljárás egy foganatosítási alakja, tengeri járművek esetére, azáltal jellemezve, hogy mótor gyanánt egy gázturbinát alkalmazunk, mely a tüzelőanyag és az oxygént szolgáltató
