37036. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázokhoz vagy gőzökhöz keverődött idegen anyagok leválasztására

— 3 — A fúvóberendezést mechanikai úton, vagy pedig a 12. ábra szerint egy (b) elektromotor, vagy a 13. ábra szerint oly gőzturbina útján lehet hajtani, melynek (t) futó-és (i) vezetőkereke a tok fölső végén lehet elrendezve. Ezt a berendezést akként is kiképezhetjük, hogy a tisztítandó gőz vagy gáz kinetikai energiáját hasznosítsuk a turbina hajtására. Ha ugyanis a gázvezetéket a turbinához is leágaztatjuk, a gázt a turbinában a dob forgatására használjuk föl és azután a dobban magában meg is tisztítjuk. A ventilátort és a tokot külön tengelyre is fölékelhetjük, hogy a tokot nagyobb sebességgel vagy ha kívánatos, ellentétes irányban forgathassuk, mint a szárnyakat. Eme két résznek azonos irányban, de különböző sebességgel való forgatásával bizonyos erőt takaríthatunk meg. Ha ugyanis a ventilátor csakis oly sebességgel forog, hogy a leválasztandó részeket biztosan a tok fala felé hajtsa, akkor ezek biztosan le is válnak, föltéve, hogy a tok valamivel nagyobb sebességgel forog. A ventilátor és tok ellenkező irányú forgása akkor fontos, mikor a tok faláról a szilárd részeket folyadék használatával le kell öblíteni. A két forgó rész nagy relativ sebessége miatt a gáz a folyadékon nagy mértékben súrlódik, mi a szilárd részek leválasztását megkönnyíti. A (b) dobnak a 14. ábrán látható foganatosítási alakjánál a dob csupán csak a gőzt bevezető (g) oldalán van (1) szárnyakkal ellátva, melyek a gőzt keringésnek indítják. A dob fölső elvezető nyílásánál levő (f) födél és a (k) fenék a gőzt a tengely felé tereli úgy, hogy a gőz szögsebessége eme részen a centrifugálerő hatása alatt a szárnyak hiányában növekedik. A 15. ábrán látható foganatosítási alak az előbb leírttól csakis annyiban tér el, hogy a (g) bevezető nyílás fölül, a dob ugyanazon oldalán van elhelyezve, ahol az elvezető nyílás. A 16. ábrán látható foganatosítási alaknál a dob (c) palástja hiányzik és a dobot közvetlenül az (a) tok veszi körül. A 17. ábrán látható foganatosítási alaknál a dob (d) feneke és (f) födele egymáshoz oly közel van alkalmazva, hogy eme részek a (c) palástot helyettesíthetik. A szilárd részek elvezetésére szolgáló (e) nyílás a dob palástjának legnagyobb átmérőjű részén van alkalmazva, a dob pedig (1) szárnyakkal van ellátva, melyek esetleg nem érnek egészen az elvezető nyílásig, hanem csupán csak az (e) leválasztó nyíláson túl. Eme nyílástól a dob ismét megszűkül úgy, hogy a gázok a dob tengelye felé terelődnek. Lehet a dob keresztmetszetét is módosítani, így pl. lehet a (c) dob kerületén több elvezető csatornát vagy csövecskét alkalmazni, ép így a szárnyakat is különböző helyzetben elrendezni. Ha a szárnyak a 19. ábrán látható módon vannak elrendezve, a gőzt bevezető oldalon az (i) vezetőberendezést kell alkalmazni, ha a beáramló gőzt magát használjuk a (b) dob közvetlen hajtására. Ha az (1) szárnyakat a 20. ábrán látható módon rendezzük el, a hajtásra a gőz reakcióját használhatjuk föl. A (c) palást hengeres vagy kihasodó lehet, lehet azt továbbá egyszerű vagy kettős kúp alakjában is kiképezni. Ebben az utóbbi esetben a kúpok nagyobb (21. ábra) vagy kisebb alapjukkal (22. ábra) fordulhatnak egymás felé, de lehet azokat akként is elrendezni, hogy a palást zeg-zúgvonalú legyen (23. ábra). Ha arról van szó, hogy a leírt berendezés segélyével a gőzből vagy gázból fapados anyagokat választunk ki, célszerű, ha a gőzhöz vagy gázhoz finoman szétosztva oly folyadékot (vizet, benzint stb.) vezetünk, mely ezeket az anyagokat oldja. Bár a leválasztás céljából az anyagokat ebben az esetben kell szükségszerűen oldani, mégis alkalmazhatjuk ezt a módszert minden más oly esetben is, melyben a szóban levő anyagokat oldat alakjában feivánjuk értékesíteni. Ugyanezt a célt akként is elérhetjük, hogy a dobot a szóban levő folyadékkal öblítjük.