36970. lajstromszámú szabadalom • Jelzőberendezés vasutaknál

— 3 — (t) lejtő fölött halad el (1. és 2. ábra), ez az (r) emelőt megemeli, az (m) kapcsolókart elforgatja és az (i) telep áramkörét megszakítja. A (h) elektromágnes ennek következtében nincs gerjesztve és (g) fegyverzete leszakadva (3. ábra) a (gl) támasztópeczekre esik. Az (e) emelőre ható nyomás megszűnvén (1. és 2. ábra), a gőz az (a) síp szelepét nyitja, ez megszólal és a figyelmeztető jelzést adja. Ha a vonal szabad, a pályaőr még mielőtt a vonat a lejtős (t) föliiletet elérte volna, zárja a (w) áramzárót (l. és 3. ábra). Mikor a vonat a (t) fölületet éri és az (r) emelő a (tl) sínnel az áramkört zárja, a sínek mellett alkalmazott (x) telep egyik sarkától áram indul ki, mely a (tl) sínen, (r) emelőn, (u) rúgón, (v) kontaktuson, (vl) vezetéken, a (h) elektromágnes második tekercselésén és a földön át tér vissza az (x) telep másik, földrekapcsolt sarkához, minek következtében a (g) fegyverzet leszakadása vagy teljesen meggátlódik, vagy ha az már megkezdődött, megszűnik, úgy hogy a fegyverzet újból megemelkedik. Ennek következtében az (a) síp nem szólal meg, bár az (r) emelő megemelkedett és az (m) kar elfordult, tehát az (i) telep áramköre megszakadt. Mint azt már említettük, a (h) elektromágnes második tekercselésének áramkörébe elágazásba a (c) csengettyű van bekapcsolva, mely megszólal, mikor a (w) áramzárón át az áramkör zárva van és így jelzi, hogy a pálya szabad. Hogy a lokomotív nyugvása közben, (vagyis mikor a gőznyomás a kazánban bizonyos érték alá sülyed) az áramfogyasztás is megszűnjék, a következő berendezés van alkalmazva. A (d) gőzcsőtől (3. ábra) egy (d2) cső ágazik el, mely a kis (y) hengerhez vezet; ezt egy rugalmas (yl) membrán zárja el, mely a rúgós (z) csapra gyakorol nyomást. Eme csap az (y) henger (y2) födelén megy át és az (i4) kontaktus rúgóra fekszik, mely — mint azt már említettük — a (h) elektromágnes első tekercselésének áramkörébe van bekapcsolva. A (z) csap rúgójának feszültsége elég nagy ahhoz, hogy a (d2) csőben uralkodó bizonyos (pl. 9 —10 kg.) gőznyomást legyőzhessen, ennek következtében az (i4 i3) kontaktusok nem érintkezhetnek egymással, tehát a (h) elektromágnes első tekercselésének áramköre meg van szakítva, míg a nyomás a lokomotivkazánban a megfelelő értéket (9—10 kg.) túl nem lépi, vagyis áramfogyasztás csakis a lokomotív használata közben van. Nyilvánvalólag nem lényeges az, hogy a (h) elektromágnesnek két tekercselése van, lehetne a rendesen zárt és rendesen megszakított áramkörbe egy és ugyanazt a tekercselést is bekapcsolni és ezt a két áramkört egymáshoz az elektromágneshez viszonyítva párhuzamosan kapcsolni. Ily kapcsolási elrendezés látható a 4. ábrán, a rendesen zárt áramkör az (i) telep egyik sarkától a (h) elektromágnesen és(k) kapcsolón megy át annak másik sarkához, míg a rendesen megszakított áramkör az (x) teleptől a (tl) vezetősínen, (r) emelőn, (c) csengettyűn és (v3) vezetéken át van földrekapcsolva. A (k) áramzárót az (r) emelő az előbb leírt módon működteti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Jelzőberendezés vasutaknál, melynek egy rendszerint zárt a vonaton alkalmazott elektromos áramkörbe kapcsolt és akkor, mikor a vonat valamely jelző előtt halad el és a vonalőr egy részben a vonaton, részben a pályán kívül alkalmazott, rendesen megszakított áramkört nem zár, figyelmeztető vagy tiltó jelzést adó berendezése van, az által jellemezve, hogy úgy a rendesen zárt, mint a rendesen megszakított áramkörbe ugyanaz, a figyelmeztető jelző karjára ható elektromágnes van bekapcsolva és hogy a rendesen zárt, első áramkör megszakítására a vonalon egy a vonaton alkalmazott mechanikus berendezést működtető tag szolgál, második, rendesen megszakított és a vonalon alkalmazott áramzáró által zárható áramkörbe pedig nem csak a tiltójelzés leadását meggátló elektromágnes, hanem a szabad jelzés leadására szolgáló berendezés is be van kapcsolva.